Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

PROVOKÁTOROK - BENCSIK ZSUZSA Egy koncepciós per előkészítése

rajta keresztül a Magyar Testvéri Közösség szervezetére állította. A Magyar Testvéri Közösséget már megalakulásakor is titokzatosság övezte. A szabadkőművesek mintájára szerveződött, összetartó eszméje pedig Magyarország mindenféle idegen elemektől való megóvása és megtisztítása volt. Az új tagoknak beavatási ceremónián kellett hitet tenni elkötelezett magyarságukról, s ezt a titkos „családok", azaz szervezetek keretén belül különböző szakmai előadásokon továbbfejleszteni. Tagjainak száma 2-3 ezer között lehetett. Pontos nyilvántartásuknak - melyet 1946-ban a nyomozóhatóságok lefoglaltak - mára sajnos „nyoma veszett".

10 A szervezet a háborús események okozta különleges helyzetre való tekintettel felfüggesztette tevékenységét. Ennek ellenére a Közösség tagjainak egy része aktívan részt vett az ellenállásban. 1945 után jelentéktelen egyéni kezdeményezésektől eltekintve nem is indult meg újjászerveződése. Léteztek ugyan olyan baráti találkozók, amelyek a korábbi közösségi tagokat kívánták összefogni, de a hagyományos szervezeti keretek (családok, sátrak stb.) felállítására kísérlet sem történt. A későbbi vizsgálat 1946 márciusára datálta az MK úgynevezett „Hetes Bizottságának" megalakulását. Valójában politizáló barátok váltakozó számú társasága volt ez. 1946 márciusában mindössze annyi történt, hogy ezekbe a beszélgeté10. Kiss András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig. Bp. 1969.12. 11. Belügyminisztérium Történeti Irattára (BM) V-2000, ill. uo. Kiss András előtanulmánya. 12. A „Hetes Bizottság" tagjai: Donath György, Szentiványi Domokos, sekbe bekapcsolódott a korábbi politikai múltjával kompromittált, s ezért később a Magyar Közösségi perek fővádlottjának megtett Donath György.

13 Ettől a civil csoportosulástól függetlenül tartotta összejöveteleit egy katonatisztekből álló másik baráti társaság, az úgynevezett „Ötös Tanács" - vagy ahogy a következő időszak történetébe bevonult, a „Földalatti Fővezérség". Az első csoportot a Magyar Közösség „politikai", a másodikat - mivel tagjait tisztek alkották - a „katonai" vezetőségnek tekintették. Ezek az elnevezések a kihallgatások során, folyamatosan születtek. Az nem befolyásolta az „összeesküvés" hálójának szövőit, hogy a „Földalatti Fővezérség" túlnyomó többsége még csak tagja sem volt az általa állítólag vezetett titkos közösségnek. Az „összeesküvés" leleplezői jól látták: mindkét társaság úgy gondolta, a békekötés után Magyarországot elhagyják a megszálló szovjet csapatok. Azon munkálkodtak, hogy előkészítsék egy kommunisták nélküli koalíciós kormány megalakulását, és a kivonuló közigazgatás helyét működőképes hazai bürokrácia vegye át. Nem maguk akartak tehát kormányt alakítani, hanem biztosítani kívánták a számukra megfelelő kormánynak a hatalmat. Mint ahogyan azt Szentiványi Domokos, a „Hetes Bizottság" egyik tagja egy mára eltűnt elaborátumában - amelyet az angol és amerikai követségre kívánt eljuttatni - azt Szent-Miklósy István, Arany Bálint, Kiss Károly, Héder János, Saláta Kálmán. 13. Dr. Donath György a Magyar Élet Pártjának alelnöke, illetve budapesti elnöke volt.