Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
külön pontként a budapesti városnézés (szerepelt azonban ilyen az igazán attraktív Sztálinvárosban és Tatabányán). A budapesti programot e változat részletekben, „egy-egy programpont lebonyolítása közben, előtte, vagy utána" irányozta elő. Kínálata kényesen egyensúlyozta ki a politikai tartalmat, a városképet, az eltelt 13 esztendő vívmányait: Gellérthegy, Halászbástya, Margitsziget, Népstadion, „valamilyen új lakótelep". (A következő 10-15 évben ez utóbbi rendesen a IX. kerületi József Attila-telep volt.) A Halászbástyát pl. a program szerint a legzsúfoltabb napon, április 4-én a parlamenti (esti) fogadást követően kellett volna megtekinteni: nem volt teljesen világos, hogy az Országház erkélyéről szemlélik meg a kivilágítást, vagy ezután fizikailag is felkeresik a helyszínt. Egy figyelmes PB-tag piros postairónnal meg is kérdőjelezte a textust a szóban forgó helyen... Szó esett a feleségek programjáról (nem jöttek végül), a helyi ajándékokról, és a párt- és kormány ajándékokról is. (Hruscsov maga sem jött üres kézzel. Ságvári Ágnes, a KB Iroda akkori vezetője visszaemlékezése szerint „...minden politikai bizottsági tagnak egy-egy Volga kocsit hozott ajándékba. Mennél kisebb beosztásban volt valaki, annál kisebb ajándékot kapott. Nekem egy sorozat Kék Hajnal márkájú kölni és parfüm jutott..." Apró problémák a magyarok ajándékaival is adódtak, de szerencsére idejében elhárultak. A PB határozat szerint Hruscsovéknak „egyedi képzőművészeti alkotásokat 49. Uo. 106. 50. Ságvári Ágnes: Mert nem hallgathatok. Egy jóházból való pártmunkás emlékei. Bp. Magyar Hírlap Könyvek, 1989.214. adunk át (festmény, szobor), melyek a magyar-szovjet barátságot, a magyar nép szabadságharcát, az ellenforradalom elleni harcot ábrázolják." Ságvári: „Addig ügyeskedtem, amíg a múzeumi illetékesek által felajánlott gyönyörű, de mégiscsak meztelen nőt ábrázoló Medgyessyszobor helyett egy salgótarjáni fafaragó talpig felöltözött, munkába induló vájárt ábrázoló szobrát tehettük az ajándékok közé" 50 .) Ezt a forgatókönyvet férfias feszítettség jellemezte. Reggeli általában nyolc óra körül, s azután késő estig tartó elfoglaltság, vidéki kiruccanások esetén szállás Budapesten, Füredről pl. hazatérőben a vonaton vacsoráztak volna. Vértesacsára az indulást egyenesen reggel hét órára tűzték ki a forgatókönyvírók, igaz, tájjellegű villásreggeli reményében. Nem véletlen, hogy négy nappal később a PB újabb ülésén Kádár rossz hírekkel tért vissza Gromov nagykövettől: túl szoros a program, át kell dolgozni. Az ülés határozata nyilván nem egyéb a szovjetek javaslatainak felsorolásánál: korai indulások törlendők, április 6-a, Húsvét vasárnapja (Vértesacsa, Aliga, Füred) szabadnap lett, fakultatív programmal (Balaton vagy vadászat), kimaradt a külön operaházi előadás és az ifjúsági találkozó is. A tsz-látogatás helyett alföldi körutat szerveztek, s Karcag lett a végállomás. 51 Végül is a pillérek változatlanok maradtak, s a PB immár végleges programot nyújthatott át még aznap Gromovnak. Április l-jén, az utolsó előké51.M0LMDP-MSZMP ir., 288/5/72. o.e. A PB ülése 1958. március 29.
