Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április

szítő ülésen már csak pár technikai részletet véglegesítettek, mint például, hogy feltétlenül szükséges-e a díszszemle főpróbáján díszsortüzet rendezni - tán a már Budapesten tartózkodó vendégek nyugalmáért aggódtak? Csupán ekkor említették a tárgyalások téziseinek összeállítását, ami Kádár, Apró és Kiss Károly feladata lett. A megbeszéléseket tehát feltehetően kötetlennek tervezték, illetve a már hosszabb ideje aktuális kérdésekkel kapcsolatos felkészülésre különösebben nem volt szükség. „S a nép, az istenadta nép" - a program nyilvános része A látogatás hírének viszonylag kései bejelentése miatt a sajtónak nem maradt túlságosan sok ideje a megfelelő hangulati előkészítésre. A párt lapja, a Népszabadság mindösszesen két vezércikkben méltathatta a küszöbön álló nagy eseményt, „Igaz barátainkat köszöntjük", illetve „Örömmel és büszkeséggel" címmel.

53 Ezek a látogatás politikai tartalmának magyar „vezérfonalát" hangsúlyozták: a szovjet vezetés, amelynek élén ma egy igaz marxistaleninista személyiség áll, aki nem alkuszik semmiféle elhajlással, a magyar történelemben két alkalommal (1945, 1956) nyújtott felbecsülhetetlen (fegyveres) segítséget a dolgozó népnek. Ezért, s a segítség más, állandó megnyilvánulásaiért a legmélyebb hála illeti őket, s persze személy szerint Hruscsovot. Az 1956-os „ellenforradalom" beállításában a hangsúlyt a „lázadás" kívülről szervezett jellegére és „fa52. Uo. 288/5/73. ó. e.APB ülése 1958. április 1. siszta-horthysta" restaurációs célkitűzéseire helyezték. Az 1956 decemberi „négy ok" közül kettőt - Rákosi hibáit és Nagy Imre árulását - különböző okokból, átmenetileg „jegeltek". Számos napi hír állt kapcsolatban a felszabadulási ünnepségekkel. Hála-staféta futott az országon Nemesmedvestől Záhonyig, és vissza, ám bizonyára sokaknak kedves, áhított módon ismételve meg a szovjet csapatok mozgását 1944-45-ben, de ez nem tűnt fel senkinek. Április l-jétől közvetlen Moszkva-Budapest légijárat indult az élenjáró szovjet repülőtechnológia büszkeségével, a TU104-es óriásgéppel. Az AEROFLOT ebből az alkalomból a retúr jegy árát 3061 Ft-ról a TU-n 2460 Ft-ra csökkentette, a légcsavaros IL-gépen 2236-ért repülhetett bárki Moszkvába és vissza, hivatalos kiküldetésben, szervezett turistaúton, esetleg meghívóval. Erről persze a közlemény nem tett említést. A korabeli szovjet napilapoktól eltérően a Népszabadság apróhirdetéseket is közölt (nem is kis számban), amiből már kiviláglott a mindennapi élet egynémely apró kötöttsége: motorbiciklit ("Wehrmacht-Messerschmitt, kifogástalan állapotban") bárki vásárolhatott, a Fiat gyár Topolino, vagy „családi 1100-as" modelljét az eladó csak „jogosultnak", „engedélyesnek" kínálta. Ha autó iránt nem is, más áruk iránt a kereslet hatalmas: a héten osztott nyereségrészesedések (és a közeledő húsvét, erről azonban nem esett szó) jóvoltából „aranyvasárnapi" forgalmat bonyolítottak az állami áruházak. Április 2-án, az érkezés napján a Népszabadság egy egész oldalon közölt a felszabadulással 53. Népszabadság, 1958. április 2. és 3.