Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
gyűlés, amely ilyen szinten mindig nagy-, sőt tömeg-. Ez főleg „politikus" közönségnek szól, elsősorban a pártaktívának, amely kisebb méretekben, de jellegében hasonló tevékenységet végez. Az egyszerű „néptömegekhez" (akiket nem érdekel a politika, mert már ilyen is lehet...) szólnak a látogatás „meghitt, emberi" mozzanatai: a magas Vendég utazik, jön-megy, nézelődik a városban és az országban, beszédbe elegyedik mintegy az emberekkel. Egyrészt az ünnep hétköznappá szelídül: aki eljött, nem a világforradalom félelmetes és rettegett vezére, hanem egy egyszerű, kedves ember. Most például éppen azt magyarázza, hogyan vetné ő a kukoricát, ha ő lenne a gazda (térköz, távköz). 42 Ettől szinte olyan is. (Hruscsov személyisége kétségkívül alkalmasabb volt erre a szerepre, mint bármely elődjéé vagy utódjáé, az egész béketábort beleértve.) Másrészt azért mégis csak a világ leghatalmasabb, stb. országának a teljhatalmú vezetője: érkezése, ittléte bármely hétköznapi is, maga az ünnep. Szakrális és profán állandó és erőszakolt vegyítése persze magát a megjelenő eseménysort egyszerre tette nyomasztóvá, émelyítővé s nem egyszer röhejessé. Hruscsovról, akiről Heller Ágnes és Fehér Ferenc találóan állapították meg, hogy „egy nagy államférfi és egy tökfilkó vonásai keveredtek" benne , viccek tömege született. E bonyolult, multifunkcionális aktus alapja/a pontos vezérfonal, a forgatókönyv. Szereplői számára létfontosságú, hogy az minél pontosabb legyen, ugyanakkor emberi reakcióik, nem egyszer érdekeik a túlszabályozottság ellenében hatnak. Ideális esetben a forgatókönyv szereplői rendelkezésére áll a játéktér, rögtönözhetnek is, de csak bizonyos - gondosan tervezett határokon belül. Az MSZMP Politikai Bizottsága első alkalommal 1958. március 18-án tárgyalta a szovjet küldöttség programját, amelyet három nappal előbb készített Marosán György budapesti párttitkár, Sándor József, a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya (PTO), valamint Szirmai István, az Agitációs és Propaganda Osztály (APO) vezetője. 44 Nem voltak könnyű helyzetben: nem tudták pontosan a látogatás időtartamát (április 3-8. közötti időtartammal számoltak), sem a delegáció pontos összetételét, így a fő csomópontok kijelölésére szorítkoztak: Budapestre jutott az április 3-i operaházi díszünnepség, a 4-i katonai díszszemle politikai nagygyűléssel, egy látogatás Csepelre (magyar munkásosztály hagyományos fellegvára + nehézipar), továbbá az érkezés és a búcsú Ferihegyen, amelyre „20-25 ezer dolgozót mozgósítunk". A vidéket Sztálinváros (új, szocialista + nehézipar) és a kővágóőrsi tsz meglátogatása képviselte. Politikai tárgyalásról nem esett szó, csak két díszebédről a Parlamentben (kormány illetve a KB adja), a szabadidő eltöltését Balaton körüli út, 42. MOLMDP-MSZMP ir., 288/9/1958 /4.5. e. 42-44. Hruscsov pohárköszöntője Karcagon 1958. április 7. Hruscsov Budapestről Sztálinvárosba utaztában Adonyban, majd a karcagi Béke tsz bereki üzemegységében is szólt a kukoricatermesztés előnyeiről és „mesterfogásairól". Népszabadság 1958. április 6., április 8. 43. Fehér Ferenc - Heller Ágnes: Jalta után. Bp. Kossuth, 1990.56. 44. MOL MDP-MSZMP ir., 288/5/70. ő. e. A PB ülése 1958. március 18.46-48.
