Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - HEISZLER VILMOS Soknyelvű ország multikulturális központja

légájának, a szintén német származású Erkelnek baráti érzelmeire számíthatott. A versengés maradt, sőt most már plágium-vita is jött. Weil Fülöp a budai német színháznak írt darabot, melyet Szigligeti Ede megtámadott, saját „Szökött katoná"jának plagizálása miatt. A Helytartótanács helyt adott a panasznak, hiába védekezett Weil azzal, hogy ő egy Schall nevű szerző „Der ungarische Deserteur" című darabját dolgozta át. Weil darabját betiltották, mire a pesti német színház bemutatta Schall művét. A vita egyúttal azt is szemlélteti, hogy még a magyar népszínmű is utat talált a német színpadra, a pest-budai német polgárság magáénak érezte a magyar tematikát. Az elmérgesedő viták mellett is megmaradt a színházi szakmai szolidaritás: a híres humorista, Saphir Móric német színházbeli felolvasó műsorai közül egynek a bevételét a magyar Nemzeti Színház nyugdíjalapjának utalta át, a magyar Nemzeti Színház pedig 1847-ben egyik előadása bevételének felét a leégett pesti német színház színészeinek segélyezésére fordította. A pest-budai német polgárság gazdasági, kulturális és politikai szerepvállalásai egyértelműen azt mutatják, hogy felismerte: érdekei Magyarországhoz kötik, több köze van az országhoz és lakóihoz, bármilyen nyelvűek is legyenek azok, mint a Lajtán túl élő, akár ausztriai, akár németországi nyelvtestvéreihez. Ezt a felismerést koncentráltan mutatja 1791-es, idézett memorandumuk, de ezt mutatja a pest-budai német sajtóban uralkodó magyarországi patriotizmus, ezt a német színházak bemuta16. Pesti Hírlop 1847.110. tóinak hangsúlyozott magyar koloritja. Ha vállaltak is sajátos szerepet például a pestbudai német lapok a németországi kultúra és politika területén, akkor azt a magyar reformkor és a német Vormärz párhuzamait erősítve a németországi radikális demokrata eszmék megjelentetésével tették. Ez az igazodás a reformkori magyar társadalom életmódjához, kulturális és politikai értékválasztásaihoz nem eredményezte azt, hogy az erősödő magyar nacionalizmus lemondott volna a magyarosítás igényéről. Éppen ellenkezőleg: a pest-budai németek lojalitásából, magyarországi hazafiságából azt a következtetést vonták le, hogy a nem magyar nyelvűek magyarosodása objektív törvényszerűség, mely együtt jár az ország fejlődésével. S a következő fél évszázad fejleményei igazolni látszottak ezt a várakozást: a német nyelvű pest-budai polgárokból budapesti magyarok lettek. A Deák térnél ringott a pánszlávizmus bölcsője A szlovákok története Pest-Budán nehezebben megfogható, mint a németeké. Oka ennek az, hogy más társadalmi képletet mutattak, mint a többi népcsoport: általában az alsóbb néposztályok sorait szaporították, a külvárosok szegényes utcácskáit, sikátorait népesítették be a XVIII. század népmozgalmaiban Pest-Budára érkező tótok, ahogy őket akkoriban szinte kizárólag nevezték. Ennek megfelelően a város vezetésére nem volt befolyásuk: nem lévén sem gazdag kereskedő, sem iparos rétegük, olyanféle önkormányzatra sem