Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április

Sepilovot váltotta fel a külügyminiszté­rium élén. Amilyen ellentmondásosnak bizonyult Hruscsov számára az 1956-os év, annyira jól sikerült külpolitikai szempontból az 1957-es. 1956 végén Sztálin leleplezőjét a nemzetközi sajtó nagy része mint a Vezér méltó utódját marasztalta el a magyar for­radalom leveréséért. 1958 január elsején mosolygó képe a Time amerikai hírma­gazin első oldalán jelent meg - mint az 1957-es „Év Emberéé"... 14 A sikerek való­ban látványosak voltak, elsősorban az 1957-es év második félében, miután Hrus­csov megszilárdította helyzetét a vezetés­ben. 1957 augusztusában sikerrel próbál­ták ki az első interkontinentális rakétát (ICBM). Az ősz folyamán a Szovjetunió földkörüli pályára állított két mesterséges holdat. Az 1945 óta tartó nukleáris korszak során első ízben a Szovjetunió nem követte az Egyesült Államokat a különféle tömeg­pusztító fegyverrendszerek kifejlesztésé­nek versenyében, hanem - úgy tűnt ­előnyre tett szert. Képessé vált legnagyobb vetélytársa területének veszélyeztetésére nukleáris fegyverekkel. A rakétatechnikai előnyt, az úgynevezett „missile gap" jelen­ségét - mint később kitűnt - a nyugati szakértők és a közvélemény egyaránt túl­értékelték, 15 amihez alaposan hozzájárul­tak Hruscsov magabiztos nyilatkozatai. Az első szputnyik fellövését(1957. október4.) követő hónapban Moszkvában gyűltek össze a világ kommunista pártvezetői, megerősítve a szovjet párt vezető szerepét és a szovjet szocializmus-modell mintaér­14. Uo.170. 15. LrJ. Smoke, Richard R.: National Security and the Nuclear Dilem­tékét. Még a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségével ismét felújuló ellentétek (Tito küldöttei nem írták alá a zárónyilatkozatot) sem borítottak árnyékot a posztsztálini szovjet vezetés diadalmenetére. Hruscsov beszédeiben mind gyakrabban bukkant fel a tőkés világ vezető hatalma, az Egye­sült Államok „utolérésének és túlszárnya­lásának" (dognaty i peregnaty- DIP) gon­dolata, az erre valló impozáns mutatók (el­sősorban az iparfejlődés növekedési üte­méé). A XX. kongresszuson meghirdetett békés versenyben a Szovjetunió - a propa­ganda szerint - máris nyerésre állt. Ezt a nyerő pozíciót persze nem fölösle­ges a megszerzettnek vélt katonai fölény­nyel is alátámasztani. 1957 végétől Hrus­csov (illetve az akkor még miniszterelnök Bulganyin) számos javaslatot tett a fegy­verkezési verseny korlátozására, a Varsói Szerződés és a NATO között kötendő megnemtámadási egyezmény megkötésé­re, ennek érdekében pedig a nagyhatal­mak újbóli csúcstalálkozójának összehívá­sára. A budapesti út előestéjén a moszkvai legfelsőbb tanácsi ülésszak fel­hívást intézett az Egyesült Államokhoz és Angliához az atom- és hidrogénfegyver-kí­sérletek (-robbantások) beszüntetésére, s a Szovjetunió bejelentette az egyoldalú mo­ratóriumot. A nyugati atomhatalmak az el­lenőrzés kérdésének felvetésével válaszol­tak a javaslatra, ezt azonban Hruscsov - ép­pen Budapesten, a Dózsa György úti szo­bortalapzatról - elutasította, mondván: „A csalást könnyű leleplezni. Ismeretes, hogy egyetlen angol vagy amerikai atom-, vagy ma. New York, Random House, 1987.99-103. 16. Nemzetközi Szemle, 1958.1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents