Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - RAINER M. JÁNOS Hruscsov Budapesten, 1958 április
Sepilovot váltotta fel a külügyminisztérium élén. Amilyen ellentmondásosnak bizonyult Hruscsov számára az 1956-os év, annyira jól sikerült külpolitikai szempontból az 1957-es. 1956 végén Sztálin leleplezőjét a nemzetközi sajtó nagy része mint a Vezér méltó utódját marasztalta el a magyar forradalom leveréséért. 1958 január elsején mosolygó képe a Time amerikai hírmagazin első oldalán jelent meg - mint az 1957-es „Év Emberéé"... 14 A sikerek valóban látványosak voltak, elsősorban az 1957-es év második félében, miután Hruscsov megszilárdította helyzetét a vezetésben. 1957 augusztusában sikerrel próbálták ki az első interkontinentális rakétát (ICBM). Az ősz folyamán a Szovjetunió földkörüli pályára állított két mesterséges holdat. Az 1945 óta tartó nukleáris korszak során első ízben a Szovjetunió nem követte az Egyesült Államokat a különféle tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesztésének versenyében, hanem - úgy tűnt előnyre tett szert. Képessé vált legnagyobb vetélytársa területének veszélyeztetésére nukleáris fegyverekkel. A rakétatechnikai előnyt, az úgynevezett „missile gap" jelenségét - mint később kitűnt - a nyugati szakértők és a közvélemény egyaránt túlértékelték, 15 amihez alaposan hozzájárultak Hruscsov magabiztos nyilatkozatai. Az első szputnyik fellövését(1957. október4.) követő hónapban Moszkvában gyűltek össze a világ kommunista pártvezetői, megerősítve a szovjet párt vezető szerepét és a szovjet szocializmus-modell mintaér14. Uo.170. 15. LrJ. Smoke, Richard R.: National Security and the Nuclear Dilemtékét. Még a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével ismét felújuló ellentétek (Tito küldöttei nem írták alá a zárónyilatkozatot) sem borítottak árnyékot a posztsztálini szovjet vezetés diadalmenetére. Hruscsov beszédeiben mind gyakrabban bukkant fel a tőkés világ vezető hatalma, az Egyesült Államok „utolérésének és túlszárnyalásának" (dognaty i peregnaty- DIP) gondolata, az erre valló impozáns mutatók (elsősorban az iparfejlődés növekedési üteméé). A XX. kongresszuson meghirdetett békés versenyben a Szovjetunió - a propaganda szerint - máris nyerésre állt. Ezt a nyerő pozíciót persze nem fölösleges a megszerzettnek vélt katonai fölénynyel is alátámasztani. 1957 végétől Hruscsov (illetve az akkor még miniszterelnök Bulganyin) számos javaslatot tett a fegyverkezési verseny korlátozására, a Varsói Szerződés és a NATO között kötendő megnemtámadási egyezmény megkötésére, ennek érdekében pedig a nagyhatalmak újbóli csúcstalálkozójának összehívására. A budapesti út előestéjén a moszkvai legfelsőbb tanácsi ülésszak felhívást intézett az Egyesült Államokhoz és Angliához az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek (-robbantások) beszüntetésére, s a Szovjetunió bejelentette az egyoldalú moratóriumot. A nyugati atomhatalmak az ellenőrzés kérdésének felvetésével válaszoltak a javaslatra, ezt azonban Hruscsov - éppen Budapesten, a Dózsa György úti szobortalapzatról - elutasította, mondván: „A csalást könnyű leleplezni. Ismeretes, hogy egyetlen angol vagy amerikai atom-, vagy ma. New York, Random House, 1987.99-103. 16. Nemzetközi Szemle, 1958.1. sz.
