Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

Az avatás zenei programja alapvetően uniform: a Himnusszal kezdődik, s a Szózattal végződik. Mint említettem, ezt egészítheti ki a protokoll által megkövetelt Habsburg illetve német és/vagy török himnusz. Csak igen kevés esetben térnek el ettől.

63 A Himnusz és a Szózat együttes szerepeltetése egyértelműen jelezni kívánja azt, hogy itt nemzeti ügyről van szó. A Gotterhalte szerepeltetése mindig személyhez kötött. A világháború alatti magyar gondolkodásnak és propagandának egyik jellegzetessége, hogy míg a német szövetségesről, esetleg a „turáni rokon" törökökről gyakran esik szó, addig a Monarchia másik feléről szinte soha, csak az uralkodó mint magyar király és a királyi család tagjai (mint magyarok) jelennek meg. Ebből a szempontból igen lényeges, s az államnemzet-mivoltot hangsúlyozza, hogy a királyi család tagjai

64 is magyarul szólnak az egybegyűltekhez, s még nem-magyar környezetben, Nagyszebenben is magyarul hangzik el a főispán beszéde. A felavató ünnepélyek időpontját általában a szobor elkészülte határozza meg. Szinte minden esetben találkozunk késéssel az eredeti dátumhoz képest. Többször kötődik a leleplezés valamilyen évfordulóhoz. Nagyszebenben a háború kitöréséhez, Kolozsvárott Ferenc József születésnapjához. Ez Nagyszebenben a hadsereg fokozott jelenlétével (katonai szónokkal) jár. Az természetes, hogy a hadsereg vala63. Székesfehérvárott például a Rákóczi-indulóval zárják az ünnepséget. Kolozsvárott felmerült a lengyel himnusz eljátszása is, hiszen a lengyelek „felszabadítása" egyike a propaganda által hirdetett háborús célkitűzéseknek. Erre azután nem került sor. 64. Igen jellemző egyes lapok „nemzeti" álláspontjára, hogy nem milyen formában jelen van valamennyi ünnepélynél, ők adják a díszőrséget, a zenét. Jelenlétük azonban mindig kiegészül valamiféle nem-harcoló (polgári) fegyveres erő jelenlétével. Hol a helyi rendőrség, hol a tűzoltóság, hol a helyi lövészegylet vonultatja fel díszegységét, jelezve, hogy itt össznemzeti és nem katonai ünnepségről van szó. Pesten természetesen a koronaőrséget rendelik ki. A király születésnapja Kolozsvárott szóhoz juttatja Márki Sándor jeles történészprofesszort: itt ő tartja a fő beszédet, amelyet a Kárpátok őre emlékkönyve „Nép és király" címmel nyomtat ki. Szavai a Kossuth által is dicsért Ferenc József előtti hódolatot fejezik ki, aki demokratikus uralkodó, aki létrehozta a „néphadsereget". Hangsúlyozta a szónok a háború (vélt vagy valós) gondolkodás-átalakító szerepét is: „Nem hatvanhat, de még másfél esztendővel ezelőtt sem hitte volna senki, hogy a czeglédi nótába, melynél jobban csak a Rákóczi gyújthat, Kossuth neve helyébe a Ferenc Józsefé kerüljön - a hadsereg régi zászlaja együtt lengjen a nemzeti zászlókkal -, s a szívekben, a halni készülő magyaroknak, horvátoknak, szerbeknek, minden magyarnak szívében a hazaszeretet olthatatlan lángja ilyen fényesen lobogjon."

6 Ideológia váltásról beszél a tudós professzor, mai kifejezéssel élve paradigmaváltásról, de inkább a „meghaladva megőrzés" momentuma tükröződik szavaiból: „A használják a Magyarországon is elterjedt, de a magyar közjog által ismeretlen főherceg, főhercegnő kifejezéseket, helyette a magyar közjognak megfelelő királyi herceg, királyi hercegnő kifejezésekkel találkozunk. 65.7. Kiemelés tőlem Sz.D.