Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

hadbavonulók a mi városunkban mindany­nyiszor Mátyás király szobra elé jöttek, hogy meghajtsák előtte bokrétás, koszo­rús, pántlikás zászlaikat, mikkel a csatatér­re indultak. Mert ez a szobor annak a jele, hogy Magyarország akkor volt legnagyobb, mikor népe és királya egybeforrt a haza szeretetében. A századok legendáiból ki­bontakozó nagy király alakjával szembeál­lítjuk a mai nép emberét, az egész nemze­tet jelképező népfölkelt"f '. Hőskultusz A „ki vagy mi a háború hősének meg­személyesítője" kérdés központi szerepet játszik az emlékművek megtervezésében. Mint említettem, az egyik szobortípus a páncélos lovag. Ezt Magyarországon két esetben is Mátyás királyhoz, Mátyás korá­hoz, birodalmához, fekete seregéhez kö­tik: Budapesten és Székesfehérvárott. A két kapcsolás nem azonos, de van össze­függés közöttük: meggyőződésem, hogy Lyka Döme, az újságokból értesülve a bé­csi Wehrmannról és a pesti lovasszobornak Mátyás korához kötéséről, csatlakozik eh­hez az ötlethez, mikor ő is a fekete seregre utaló szobrot rendel meg Rigele Alajos szobrásztól, akinek pozsonyi szögezendő szobortervéről ugyancsak a sajtóból érte­sülhetett. 6 A Mátyáshoz való kapcsolódásnál (szin­te félreértésként) megjelenik a hősi em­lékműtípus régi és új alakja. A budapesti 66. u.o. 67. Lyka kéri Rigelét, hogy Tarczay Tamás (fekete-seregbeli ka­tona) héthársi templomban levő sírkövéről mintázza a szobrot. Rigele annyiban felel meg a felkérésnek, hogy páncélos lovagot szoborról sokan úgy tudják (a hírlapközle­mények ellenére), hogy az magát a nagy ki­rályt fogja ábrázolni, tehát vezér- és nem le­génységi szobor lesz. Van olyan lap is, amely a székesfehérvári lovagszobron (amely ter­mészetesen művészibb a bécsinél, hiszen arcát nem fedi a sisak) Mátyás arcvonásait véli felfedezni. 68 A „vezér vagy a legénység"-kérdés még egy összehasonlításban felmerülhet. A leg­ismertebb német „vasszobor" a kor egy ve­zérét, Hindenburg tábornagyot ábrázolja. 1914 őszétől indul meg a Német Biroda­lomban egy Hindenburg-kultusz kialakí­tása. A tannenbergi győzőről számtalan cikk jelenik meg az újságokban, vele kap­csolatos anekdotákkal vannak tele a szóra­koztató rovatok. A kereskedelem is felis­meri, hogy Hindenburg „jól eladható", vagy legalábbis nevével jobban kelnek el a termékek. így megszületik a Hinden­burg-szivar, a Hindenburg-krém stb. Az ál­dozatkészség terén sem pusztán a berlini Hindenburg-szobor az első. Már korábban állítanak fel a mazuriai tavakat ábrázoló „Hindenburg-pajzsot", amelyen szerepel a tábornagy képmása, s amelybe a bécsi példának megfelelően jótékonysági szöge­ket lehet verni. 6 ' A tannenbergi csata év­fordulóján, 1915. szeptember 4-én sem pusztán Berlinben állítanak fel vas(fa) Hindenburg-szobrot, hanem Kelet-Po­roszországban Graudenzben is. Érdekes módon a két szobor megtestesíti a két alap­vető áldozatkészségi emlékműtípust. A mintáz meg. Tárczayra, illetve sírkövére lásd: Vasárnapi Újság 1864.217. 68. Budapesti Hírlap 1915. augusztus 19.14. 69. Érdekes Újság 1915. július 11.23.

Next

/
Thumbnails
Contents