Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

tékonysági akciók: mindenekelőtt a rokkantak, árvák, özvegyek segítésének céljára.

13 Az elég hamar kiderül, hogy az állam nem képes elégséges pénzt biztosítani a szükséges kiadásokra, s ezért alakulnak különböző alapok a „kisegítésre".

14 A bécsi vashonvéd akciónál ki is mondatik, hogy a legsürgősebb feladat az árvák és özvegyek ellátása, s mivel az állam csak hat hónapra vállalta ezt a feladatot, valamiféle új pénzszerzési módról kell gondoskodni,

15 hiszen a háború minden ígéret ellenére félévnél hosszabbra sikeredett. Az állami feladatok országos, vagy helyi közösségek általi ideiglenes kiváltása, kiegészítése valamennyi szoboralkotásnál szerepel. Tehát jótékonysági célokra indított új akciókról, vagy régi akciók új formával való kiegészítéséről van szó. Mielőtt az új forma „előnyeiről" szólok, ki kell térni a másik célkitűzésre. Ez nem 12. Mór ezeknek is az az ideológiája, hogy „nemcsak a fegyver a nemzet megvédésének eszköze" I. Bizony László: Az első nemzeti kölcsön és a nép. Bp. 1915. 7. A hadikölcsönjegyzésre felszólító újsághirdetések több értékrendet kapcsolnak össze. Megvan a hadikölcsön, mint a pénz elhelyezésének biztos eszköze: „A hadikölcsön föltétlen biztos és jól kamatozó befektetés. Aki hadikölcsönt jegyez, önmagának is jó szolgálatot tesz!". Megvan a győzelemhez való hozzájárulás momentuma : „Jegyezzünk hadikölcsönt, mert ezzel győzelemre segítjük igaz ügyünket!", s megvan az egyéni felelősség egyre agresszívabb hangsúlyozása is: „Az elrejtett tőke ma ellensége az országnak. Becsületes magyar ember minden nélkülözhető garasát a haza oltárára teszi és jegyez hadikölcsönt!"; „Nem igazi magyar ember, aki a hadikölcsönjegyzést elmulasztja!". Az utóbbi két elem egyértelműen visszaköszön az áldozatkészségi akciókban, kiegészülve a karitasz momentumával. 13. Ezek között is egyre „divatosabbá válnak" a megváltások. Felszólítják a lakosságot, hogy a „Füsttelen nap" keretében egy napi cigaretta avagy szivar pénzt küldjenek el jótékonysági célokra; de a halottak napi virág, az újévi üdvözlőlap jótékonysági megváltására is születik felhívás. Tisza István miniszterelnök pélmás, mint a (győztes) háború apoteózisa. Hangsúlyozni kell a győzelem momentumát, mert éppen ez különbözteti meg e szobrokat a háború után elterjedt háborús emlékművektől, amelyek már egyértelműen a vereség szimbólumai.

16 Míg a háború utáni emlékművek az országos gyászt kötik össze az egyéni veszteséggel, s sokszor így interiorizálják azt a gondolatot, hogy Trianon az egyén vesztesége is, a most vizsgált emlékművek feladata az, hogy az otthonmaradottakat a háborús erőfeszítésekhez, a győzelemhez, a sikerhez kösse. Míg a későbbiek az állami (nemzeti) és magángyász összekötő szimbólumai, addig ezek a állami (nemzeti) és egyéni büszkeséget hivatottak jelképezni.

17 Az, hogy a konkrét akció nem a háborúban valamit megnyerőnek, hanem a háborúban valamit elvesztőknek javára zajlik, az az egész gondolat ellentmondásossága. damutatóan 1915 augusztusában nem ad díszebédet Ferenc József születésnapja alkalmából, hanem ennek megváltásaként kétezer koronát küld a Vörös Kereszt Egyesületnek. Világ 1915. augusztus 18.10. 14. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrának végrehajtó bizottsága Tájékoztató című 1915-ös kiadványában így fogalmaz: „Az állami szervezetet egyelőre a jelen gondjainak elhárítása foglalkoztatja - a társadalom kötelessége tehát - már a tehermegosztás elvénél fogva is - a jövő biztosságának előkészítése." 6-7. 15. Magyarországon nincs ez a hathónapos határidő, s az örökös tartományokban is meghosszabbítják azt. 16. Kétségtelen, hogy már 1915-ben megindul az elesett hősök emlékműveinek készítése, s ez néha kapcsolódik a szögezés divatjához, de nem ez a jellemző. 17. A győzelem a háború adott pillanatában nemcsak a hivatalos oldalról sugallt propaganda, hanem a lakosság részéről is elfogadott bizonyosság. Ezt bizonyítják azok a kereskedelmi reklámok, amelyek éppen ezzel a kifejezéssel hirdetnek. Lásd például a Koch testvérek férfiruhaüzlet „Győzelemről győzelemre" feliratú hirdetését. Az Újság 1915. szeptember 16.23.