Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

így az adott vas(fa)szobrok eltérnek a hagyományos jótékonysági akcióktól, melyek ideológiája pusztán a szegények segítése: itt a győzelemben való részvétel valósul meg az adakozáson keresztül. Ezt messzemenőkig tükrözi a szóhaszhálat is. Egyre gyakoribb a jótékonyság helyett az áldozatkészség kifejezés használata, természetesen mindig a nemzeti avagy a hazafias jelzőkkel kiegészítve. Ez utóbbi momentumot erősíti maga a forma is: nemcsak pénzt adok, hanem a szögelés fizikai tettével segítek, a fizikai aktivitás mint lehetőség a hátország háborús erőfeszítésének kifejezésére igen lényeges az adott emlékműveknél. Hozzájárul mindehhez, hogy ellentétben a szokott „emlékműhasznosítással" itt nem egyszeri aktusról: felavatás-leleplezés, s annak, tegyük fel, évenkénti egyszeri vagy többszöri megismétléséről, koszorúzásokról stb. van szó, hanem valamiféle állandó ünnepség-(akció) sorozatról. A szobrok teleszögezése nem egyszerre történik, hanem időben elhúzva, valamiféle rendszerességgel: a hét megadott napján és órájában vagy állandóan, tehát a társadalom nem egyszer, hanem mindig, folyamatosan segíti a katonai erőfeszítéseket. A háborús ünnepségek sorát - kivilágítások győzelmekkor, tüntetések az olasz illetve román „áruláskor" - újabb mobilizálásokkal lehet kiegészíteni. 18. A nemzeti emlékművek típusait Thomas Nipperday munkája alapján Sinkó Katalin vázolta fel s elemezte a mindenekelőtt német tipológia magyar megfelelőit. Lásd: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai, in. Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Bp.l 991. 19. Az újtípusú emlékművekre lásd: Kapner, Gerhardt: Freiplastik in Wien. Wien - München 1970.45. A szegedi beszámoló a „nép Mint a későbbiekben kitérek rá, a háborúhoz, a győzelemhez való hozzájárulás érzését nem pusztán a szobor illetve a szög tárgyiasultsága, hanem a hozzájuk csatlakozó tárgyak sokasága is erősíti. Az emlékművek A szobrok funkciója határozza meg a formájukat és felállításuk helyét is. Evidenciának tűnik, hogy e háborús műtárgyaknak katonát, harcost kell ábrázolnia. A nemzeti emlékművek

18 ebben az időben alakulnak át „vezér" emlékművekből az „egyszerű ember", katonai kifejezéssel élve a legénység emlékműveivé, amelyek a háború utáni háborús emlékműszobrászat abszolút jellemzőjévé válnak.

19 A budapesti és a székesfehérvári szoborral kapcsolatos vélekedések, újságcikkek mutatják, hogy ez még nem ment át teljesen a köztudatba; a németországi kivételekre is kitérek még.

20 A szögelésre kitett szobrok (és itt nem foglalkozom az egyéb tárgyakkal) alapvetően két típusúak: vagy valamiféle középkori páncélos lovagot, vagy a nagy háború egyszerű katonáját ábrázolják."

1 Az első, a hősi múltra való utalás mellett, minden valószínűség szerint praktikus okokra vezethető vissza: a páncél felülete inkább létrehozható a szögek sokaságával, mint bármely más felület. A korszak publicisztikájában utalás történik az észak-német fából faragott" szobráról beszél. Szegedi Napló 1915. szept. 8.6. 20. Még Ausztriában is találkozunk kivétellel: Salzburgban Nagy Károly szögezendő faszobrát állítják fel. 21. Ezt a katonaábrázolást Nagy Ildikó a katona ideáltipusa kategóriába sorolja az első világháborús emlékművekről szóló tanulmányában. Lásd Kovács Ákos: i.m.l 26.