Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

így az adott vas(fa)szobrok eltérnek a hagyományos jótékonysági akcióktól, me­lyek ideológiája pusztán a szegények segí­tése: itt a győzelemben való részvétel való­sul meg az adakozáson keresztül. Ezt messzemenőkig tükrözi a szóhaszhálat is. Egyre gyakoribb a jótékonyság helyett az áldozatkészség kifejezés használata, ter­mészetesen mindig a nemzeti avagy a ha­zafias jelzőkkel kiegészítve. Ez utóbbi momentumot erősíti maga a forma is: nemcsak pénzt adok, hanem a szögelés fizikai tettével segítek, a fizikai aktivitás mint lehetőség a hátország hábo­rús erőfeszítésének kifejezésére igen lé­nyeges az adott emlékműveknél. Hozzá­járul mindehhez, hogy ellentétben a szo­kott „emlékműhasznosítással" itt nem egyszeri aktusról: felavatás-leleplezés, s annak, tegyük fel, évenkénti egyszeri vagy többszöri megismétléséről, koszorúzások­ról stb. van szó, hanem valamiféle állandó ünnepség-(akció) sorozatról. A szobrok teleszögezése nem egyszerre történik, ha­nem időben elhúzva, valamiféle rendsze­rességgel: a hét megadott napján és órájá­ban vagy állandóan, tehát a társadalom nem egyszer, hanem mindig, folyamatosan segíti a katonai erőfeszítéseket. A háborús ünnepségek sorát - kivilágítások győzel­mekkor, tüntetések az olasz illetve román „áruláskor" - újabb mobilizálásokkal lehet kiegészíteni. 18. A nemzeti emlékművek típusait Thomas Nipperday munkája alapján Sinkó Katalin vázolta fel s elemezte a mindenekelőtt né­met tipológia magyar megfelelőit. Lásd: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai, in. Kovács Ákos (szerk.): Monumentu­mok az első háborúból. Bp.l 991. 19. Az újtípusú emlékművekre lásd: Kapner, Gerhardt: Freiplastik in Wien. Wien - München 1970.45. A szegedi beszámoló a „nép Mint a későbbiekben kitérek rá, a hábo­rúhoz, a győzelemhez való hozzájárulás ér­zését nem pusztán a szobor illetve a szög tárgyiasultsága, hanem a hozzájuk csatla­kozó tárgyak sokasága is erősíti. Az emlékművek A szobrok funkciója határozza meg a for­májukat és felállításuk helyét is. Eviden­ciának tűnik, hogy e háborús műtárgyak­nak katonát, harcost kell ábrázolnia. A nemzeti emlékművek 18 ebben az időben alakulnak át „vezér" emlékművekből az „egyszerű ember", katonai kifejezéssel él­ve a legénység emlékműveivé, amelyek a háború utáni háborús emlékműszobrászat abszolút jellemzőjévé válnak. 19 A budapes­ti és a székesfehérvári szoborral kapcsola­tos vélekedések, újságcikkek mutatják, hogy ez még nem ment át teljesen a köz­tudatba; a németországi kivételekre is ki­térek még. 20 A szögelésre kitett szobrok (és itt nem foglalkozom az egyéb tárgyakkal) alapvetően két típusúak: vagy valamiféle középkori páncélos lovagot, vagy a nagy há­ború egyszerű katonáját ábrázolják." 1 Az el­ső, a hősi múltra való utalás mellett, min­den valószínűség szerint praktikus okokra vezethető vissza: a páncél felülete inkább létrehozható a szögek sokaságával, mint bármely más felület. A korszak publicisz­tikájában utalás történik az észak-német fából faragott" szobráról beszél. Szegedi Napló 1915. szept. 8.6. 20. Még Ausztriában is találkozunk kivétellel: Salzburgban Nagy Károly szögezendő faszobrát állítják fel. 21. Ezt a katonaábrázolást Nagy Ildikó a katona ideáltipusa kate­góriába sorolja az első világháborús emlékművekről szóló tanul­mányában. Lásd Kovács Ákos: i.m.l 26.

Next

/
Thumbnails
Contents