Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz

GRANDEUR ES GLOIRE piramis es Gellért-hegyi Akropolisz VADAS FERENC A

millennium, a magyar történelem legnagyobb szabású nemzeti ünnepe évtizedekig foglalkoztatta a közvéleményt. Megünneplésére és megörökítésére számos tervezet készült, köztük jó néhány irreális, megvalósíthatatlan. Ezek többsége az utókor számára csak kuriózumként érdekes, részletesebb elemzést nem - legfeljebb említést - érdemel. Van azonban köztük néhány olyan elképzelés, mely minden naivitása, egyoldalúsága vagy végletessége mellett is tartalmazza a korabeli közgondolkodás jellegzetes vonásait, olyan elgondolásokat, melyek ismételten felmerültek a honalapítás ezredéves évfordulója kapcsán. így eredetiségük ellenére mélyen a korabeli mentalitásban gyökereznek. Az alábbiakban két - eddig ismeretlen tervezet bemutatására kerül sor. Mindkettő a millenniumi kiállításhoz kapcsolódik, nem véletlenül. Ez volt ugyanis az ünnepségek központi rendezvénye, e köré szervezték az összes többit. A XIX. századi kiállítások

1 elsősorban gazdasági szükségleteket elégítettek ki: meggyorsították az új technikai eljárások és találmányok elterjedését, lehetővé tették az egymástól távoli vidékek, később országok termékeinek összehasonlítását. A világkiállítások 1851-gyei kezdődő sora pedig az egyes nemzetek produkciójának összevetésére, illetve az egész emberiség fejlődésének bemutatására teremtett időről-időre lehetőséget. A kiállítások nemcsak gazdasági, hanem kulturális és társadalmi eseménnyé váltak; a haladás, a technikai civilizáció szimbólumává. Népszerűségüket az állami politika is használta: a maga ünnepségeit szívesen