Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
kapcsolta össze nagy kiállításokkal, melyek a látogatottság, a siker biztos garanciái voltak. Amíg az első londoni (1851, 1862) és párizsi (1855, 1867) világkiállításokra aktuálpolitikai apropó nélkül került sor, addig a későbbiekben alig volt olyan nagyobb rendezvény, melyet ne valamely állam egyegy nagy ünnepére, történelmi évfordulójára időzítettek volna. így például az 1873-as bécsi világkiállítást Ferenc József trónralépésének negyedszázados évfordulójára, az 1876-os philadelphiait pedig a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriumára. Az 1880-as brüsszeli kiállításra a független belga állam fennállásának ötvenedik, a bostonira és a louisville-ire a versailles-i béke századik évfordulója (1883) adott alkalmat. Az 1889-es párizsi világkiállítás a nagy francia forradalom centenáriumi ünnepségeinek legnagyobbika volt, míg a chicagói Amerika felfedezésének 400. évfordulójáé. Nagyobb lett volna, mint a Kheopsz-piramis Amikor időszerűvé vált a magyar honalapítás ezredik évfordulója, kézenfekvő volt, hogy egy nagy kiállítás legyen az a rendezvény, mely az ünnepségek keretéül szolgál. Olyannyira, hogy már akkor elfogadták a megrendezéséről szóló törvényt, amikor a kormánynak még semmilyen konkrét elképzelése sem volt az ünnepségek többi 1. A kiállítások történetéről: Kenneth W. Luckhurst: The Story of Exhibitons. London, 1951; René Poirier: Des foires, des peuples, des expositions. Paris, 1958; Gelléri Mór: A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. Budapest, 1885. 2. Gróf Zichy Jenő: Országos vagy világkiállítás kell-e nemzetünk részéről. Más, például gazdasági indok nem szólt a megtartása mellett: ezt a feladatot az 1885-ös országos kiállítás már betöltötte. A millenniumi kiállítás jellegével kapcsolatban két eltérő álláspontot fogalmaztak meg: Zichy Jenő gróf, a neves iparpártoló és műbarát, követőivel együtt csak világkiállítást tartott volna méltónak az alkalomhoz, míg mások - élükön Baross Gábor kereskedelmi miniszterrel - kizárólag nemzeti jellegűt tudtak elképzelni. 2 Az utóbbi nézet győzedelmeskedett: az 1892. évi II. törvénycikk általános országos nemzeti kiállítás megtartását határozta el. 1893 elején már folytak az előkészületek, de sem a hely, sem a program kérdésében nem született még végleges döntés, ezért meghozott határozatok nem korlátozták azoknak a fantáziáját, akik akár a kiállítás egészére, akár részleteire vonatkozó elképzeléseiket ekkor alakították ki. Mind közül a legfantasztikusabb az a terv volt, melyet szerzője január közepén juttatott el a miniszterelnökségre. 3 A beadvány szövege (betűhív közlésben) a következő: , ,Nagy méltóságú Dr Wekerle Sándor magyar ministerelnök Úrnak Budapesten A legutóbbi két évtizedben rendezett világkiállítások tanúságot tesznek arról, hogy azok annálfényesebben sikerültek, minnélkülönlegesebb volt azoknak egy-egy építménye. ezer éves ünnepére? Budapest, 1891. 3. Az irat az Országos Levéltárban (OL) található, a miniszterelnökség iratanyagában (K 26), iktatószám nélkül, az 1895 - 22 levéltári számú csomóban.
