Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz

kapcsolta össze nagy kiállításokkal, me­lyek a látogatottság, a siker biztos garanciái voltak. Amíg az első londoni (1851, 1862) és pá­rizsi (1855, 1867) világkiállításokra aktuál­politikai apropó nélkül került sor, addig a későbbiekben alig volt olyan nagyobb ren­dezvény, melyet ne valamely állam egy­egy nagy ünnepére, történelmi évforduló­jára időzítettek volna. így például az 1873-as bécsi világkiállítást Ferenc József trónralépésének negyedszázados évfordu­lójára, az 1876-os philadelphiait pedig a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriumá­ra. Az 1880-as brüsszeli kiállításra a függet­len belga állam fennállásának ötvenedik, a bostonira és a louisville-ire a versailles-i béke századik évfordulója (1883) adott al­kalmat. Az 1889-es párizsi világkiállítás a nagy francia forradalom centenáriumi ün­nepségeinek legnagyobbika volt, míg a chicagói Amerika felfedezésének 400. év­fordulójáé. Nagyobb lett volna, mint a Kheopsz-piramis Amikor időszerűvé vált a magyar honala­pítás ezredik évfordulója, kézenfekvő volt, hogy egy nagy kiállítás legyen az a rendez­vény, mely az ünnepségek keretéül szol­gál. Olyannyira, hogy már akkor elfogadták a megrendezéséről szóló törvényt, amikor a kormánynak még semmilyen konkrét el­képzelése sem volt az ünnepségek többi 1. A kiállítások történetéről: Kenneth W. Luckhurst: The Story of Exhibitons. London, 1951; René Poirier: Des foires, des peuples, des expositions. Paris, 1958; Gelléri Mór: A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. Budapest, 1885. 2. Gróf Zichy Jenő: Országos vagy világkiállítás kell-e nemzetünk részéről. Más, például gazdasági indok nem szólt a megtartása mellett: ezt a fela­datot az 1885-ös országos kiállítás már be­töltötte. A millenniumi kiállítás jellegével kap­csolatban két eltérő álláspontot fogalmaz­tak meg: Zichy Jenő gróf, a neves iparpártoló és műbarát, követőivel együtt csak világ­kiállítást tartott volna méltónak az alka­lomhoz, míg mások - élükön Baross Gábor kereskedelmi miniszterrel - kizárólag nem­zeti jellegűt tudtak elképzelni. 2 Az utóbbi nézet győzedelmeskedett: az 1892. évi II. törvénycikk általános országos nemzeti ki­állítás megtartását határozta el. 1893 elején már folytak az előkészületek, de sem a hely, sem a program kérdésében nem szü­letett még végleges döntés, ezért megho­zott határozatok nem korlátozták azoknak a fantáziáját, akik akár a kiállítás egészére, akár részleteire vonatkozó elképzeléseiket ekkor alakították ki. Mind közül a legfan­tasztikusabb az a terv volt, melyet szerzője január közepén juttatott el a miniszterel­nökségre. 3 A beadvány szövege (betűhív közlésben) a következő: , ,Nagy méltóságú Dr Wekerle Sándor magyar ministerelnök Úrnak Budapesten A legutóbbi két évtizedben rendezett világki­állítások tanúságot tesznek arról, hogy azok an­nálfényesebben sikerültek, minnélkülönlegesebb volt azoknak egy-egy építménye. ezer éves ünnepére? Budapest, 1891. 3. Az irat az Országos Levéltárban (OL) található, a miniszterel­nökség iratanyagában (K 26), iktatószám nélkül, az 1895 - 22 levéltári számú csomóban.

Next

/
Thumbnails
Contents