Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra

regbeli vitéz feltámadásáról beszél, aki hősi múltját folytatni akarván, azonnal indul, hogy belevesse magát a küzdelembe: de más az ellenség, mások a fegyverek, nem igazán segíthet. Ekkor Isten vöröskeresztes angyala felszólítja, hogy más módon segítse az új hősi korszakot: fába faragva, szögeket gyűjtve, az özvegyek és árvák fájdalmán könnyítve.

79 A hős az hős, akár a múltban, akár a jelenben, s a hőskultuszok megerősödnek a világháború idején.

80 Ezért a szobrokról adott leírások a múltbeli s a jelenlegi alakoknál, Magyarországon s másutt mindenütt ugyanazt a képet sugallják: délcegség, kemény öklök, fáradhatatlanság, nyugalom, rendíthetetlenség és a messzibe néző, orzo sasszemek. A szögelés Mint említettem, a szobrok nem lényegtelen propaganda-funkciója az állandó mobilizálás. Ezzel kapcsolatosan két előzetes megjegyzést kell tennem. A „névtelen" szögeknél az akció viszonylag egyszerű: az 76. A „szunnyadó császár"-monda Mátyás királyra való átvitelére lásd: Dávid András: Délszláv epikus énekek, magyar történeti hősök. Újvidék 1978. Ezúton is köszönöm Kriza Ildikónak, hogy a téma szlovén vonatkozásaira felhívta figyelmemet. 77. Itt Scheinigg János: A szlovének meséi, mondái és dalai című írásában a következő szerepel: „Alsó-Karinthiában szájról-szájra jár az a mese, hogy a király barlangja előtt, a melyben alszik, karácsony esetéjén egy zöldelő hársfa támad. Éjféltől egy óráig édes illatot árasztva virít, aztán elszárad. Szent György napján (tavasz kezdetén) fog a hős felébredni s az elszáradt hársfára akasztja pajzsát, mire ez újra belombosodik. Ez lesz a jobb jövőnek csalhatatlan jele. Kralj Matjaz minden ellenséget legyőz, minden igazságtalanságot eltöröl a föld színéről s megveti alapját az aranyidőknek." Az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben VI. kötet. Karinthia és Krajna. Bp. 1891.160. adakozó megjelenik a szobornál, megveszi a szöget, megkapja a kalapácsot, beveri jótékonyságának bizonyítékát a szoborba, megkapja erről a nyugtát, hazamegy s elhelyezi azt jeles családi dokumentumai közé. A különböző formájú, illetve a névvel ellátott szögeknél (lemezeknél) nagyobb előkészítés szükséges. így Nagyszebenben a felhívások még kapható általános, esetleg pajzs-, vagy a legelegánsabb pajzskeretszögekről szólnak. Budapesten a jelentkezést és a szögezést a szögnek névvel való ellátása választja el. Ennek megfelelően másképp szerveztetik az állandó ünnepségsorozat, a pesti típusú szobornál nagyobb szükség van a kijelölt időpontokra, nem lehet az állandó szögelést megvalósítani.

82 A másik előzetes megjegyzés a kis- és nagyközösség eltérése. A kisvárosi szobroknál a „mi szobrunk"-ról van szó, az esetek többségében ez még az adott környékről toborzott katonai egységhez is kapcsolódik, s a kisebb közösségen belüli interperszonális viszonyok is erősebbek. így az állandó ünnepségszervezés sokkal inkább közel áll az adott közösséghez, a helyi sajtó 78. Fejérmegyei Napló szept. 15.2. 79. Vértes József: A vértes vitéz legendája. In. A székesfehérvári Vértes Vitéz emlékkönyve. Székesfehérvár 1917.4-8. 80. Erről miniszteri rendeletet is adnak ki 1915 májusában, amely kimondja, hogy a halotti értesítésekben nem szerepelhetnek az elhunyt, meghalt stb. kifejezések, hanem kizárólag az, hogy „a hazáért hősi halált halt". 81. Nem véletlen, hogy mikor a Nemzeti Újság riportere 1927ben riportot készít Sidló Ferenccel, őt a Nemzeti Áldozatkészség Szobrának alapján „a magyar erő szobrászának nevezi". Nemzeti Újság 1927. május 22. 82. Kétségtelen tény, hogy a felavatást közvetlenül követő időszakban oly nagy a szögelési elmaradás, hogy az esetenkénti, s ezáltal ünnepélyesebbé tehető szögelések helyett a szinte állandó szögelésre kerül sor.