Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN A „basilica minor" és a Szent Jobb BASICS BEATRIX Â

Bazilika a XIX. századi magyarországi monumentális templomépületek sorában az utolsó, a köztudatban Szt. István király kultuszának legfontosabb színtere, lévén a Szent Jobb őrzőhelye. A kultuszhely és a kultusz tárgyának összekapcsolódása azonban meglepően rövid történettel bír. Adott egy templom, mely a nagyratörő tervek és a pénzszűke ellentmondásának eredményeképpen hat évtizedig épül, felszentelésének körünkben élők is tanúi lehettek, s adott egy ereklye, mely az államalapító szent király jobbjának csodák útján megőrzött maradványa, amely a Szt. István kultuszon belül önmagában is szimbolikus jelentőségű. E kettő - a templom és a királyi jobb története csak alig több mint negyven éve közös, de rögtön olyan egységet alkot, mely páratlan együttesét adja a legrégibb nemzeti ereklyének és a legújabb katedrálisnak. A Bazilika épületének története A templomok, sajátos jellegüknél fogva, egyben kultuszhelyek is. A legtöbb esetben a tituláris szent kultuszhelyei - nem ritkán, de előfordul -, ezek ereklyéit is őrzik. Az ereklyekultusz által így a szakrális épületből zarándokhely lesz. Ez a zarándokhely-jelleg nem mindig a névadó szent ereklyéje révén keletkezik, s erre éppen a Bazilika jó példa, hiszen csak a millenniumi ünnepségek után, 1897-ben kapott új titulust, Szt. István tiszteletére. Addig a szerény előd, Zitterbarth János Szt. Lipót hitvallónak épített plébániatemploma jogutódjaként létezett

1

. A Szent Jobb erek-