Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

Hild József terve Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjtemény „.... a kritikák és bírálatok egyöntetűen azt nehezményezték, hogy a kupola és a templom mennyire nem « illik » egymáshoz..." lyéje még később, a második világháború után, 1951-ben került csak oda. Az épület egyházi státuszának XX. századi változásai csak fokozták a helyzet kezdeti bonyolultságát. A templom létrejötte azonban nagyon is világi megfontolásoknak köszönhető. Amikor Pest városa 1845-ben megbízta Hild Józsefet, a korszak egyik legkiválóbb építészét, a korabeli Pest városképének egyik fő kialakítóját, a Bazilika terveinek elkészítésével, olyan épületet szándékoztak építtetni, mely a nagyvárosiasodás szimbóluma lehetne.

2 Külsejét illetőleg egyetlen biztos elvárás volt: legyen városképileg meghatározó, a város jelképeként emlegethető, akár a bécsi Stephansdom, vagy a párizsi NotreDame. A XIX. század első fele Pestjének építészetileg hangsúlyos pontjai a Lánchíd és a Kirakodó tér voltak. Sok kortárs hiányolta egy emblematikus jellegű épület vagy épületegyüttes létét, s ezt elsősorban a templom műfajában látták megvalósíthatónak. Ami az épület stílusát illeti, Hild József megbízásával a kérdés el is dőlt.

3 Lévén a klasszicista Pest kialakítója, korábbi nagy klasszicista székesegyházak tervezője (Eger, Esztergom) nyilvánvaló volt, hogy a Bazilika is ezek stílusában fog felépülni. A helyén álló kis szükségtemplom 1817-től egy olyan városrész hívőinek igényeit elégítette ki, melyet főként köz- és állami hivatalnokok laktak. 1790 óta II. Lipót császár koronázásának emlékére Lipótvárosnak hívták ezt a régi Belvárost határoló faltól északra elterülő vidéket. Az 1845-ös tervek az akkori városszerkezetnek megfelelően tájolt, kéttornyos nyugati homlokzatú, portikuszos,