Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)

rat vásárolt; 1845-ben a Thuróczy krónika 1488-as kiadását vette meg az intézmény számára 400 forintért stb. De nemcsak a könyv- és nyomtatványgyűjteményt gyarapította, hanem az éremgyűjteményt és a régiségtárat is, figyelt az ásvány- és őslénytani tárra, nemkülönben a természettárra, s gondoskodott a kiállítások technikai feltételeiről is. Nem véletlenül állnak az alábbi sorok a múzeum történetét áttekintő tanulmányban: „Végleges épületének elfoglalásával nyílik meg a Nemzeti Múzeum második nagy korszaka; de az intézetre nézve gyásszal kezdődik e korszak, mert 1847 január 13-án legnagyobb jótevőjét, József főherceg nádort a halál kiragadta az élők sorából."

20 A Habsburg főherceg volt a lelke a magyarok egy másik szívügyének, a katonai akadémiának is. 1802-ben Festetics György és még ketten alapítványt tettek magyar ifjak képzésére a bécsi katonai akadémián, addig is, míg Magyarországon felállítanak majd egy hasonló intézményt (4. te). Az 1808-as országgyűlésen elhatározták, hogy azt - az akadémia céljaira ötvenezer forintot adó - Mária Ludovikáról (a király feleségéről) nevezzék el, „legfőbb igazgatását" pedig „O császári királyi fenségének a nádor úrnak, mint az ország főkapitányának közóhajtással és egyhangú megegyezéssel ajánlották fel; ki a belé helyezett bizodalmat hálás szívvel fogadta," - és aki egyébként maga is tízezer forintot 20. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1896.5.1. 21. „Tegnap, Jun. 28-dikán vettetett meg ezen nemzeti fényünk alapja, midőn Ö Ts. K. Fő Herczegsége Jósef, szeretve tisztelt Nádorunk, Kiben édes Hazánk' ditsőségének, boldogulásának eszközét minden Magyar méltán tiszteli, mint ezen Intézet' Fő-Felajánlott fel (7. te). így aztán a nádor vette a kezébe az irányítást. Az akadémiát 200 főre és személyzetre tervezték eredetileg, helyéül pedig a Teréziánum épületét szánták Vácott. A nádor az épületet ki akarta bővíteni, s már 1809-ben el is kezdődtek az építkezések. Rövidesen kiderült azonban, hogy a pénz - jóllehet a következő országgyűlésig és az országgyűlésen is gyarapodott - nem elég. Az építkezés rövidesen leállt. Az állandó toldozások-foldozások miatt kimerültek az anyagi lehetőségek. Sok idő teltei, míg az ügy újra lendületet kapott. 1827-ben József főherceg a császárhoz fordult, azt kérve, hogy az akadémia kerülhessen Pestre. Az uralkodó hozzájárult, és az országgyűlésen megszületett a döntés: a váci épületet eladják és további adományok segítségével a tanintézetet Pesten állítják fel (17, 18. te). Céljaira 1829-ben 60 ezer forintért megvették az Orczy-kertet, amelyhez Pest városa további területeket engedett át. A munkálatokat a nádor Pollack Mihályra bízta. Az ő ajánlásával nézte meg az építész a bécsi és a bécsújhelyi katonai intézeteket, majd szintén ő ellenőriztette Pollack tervrajzait Bécsben. 1830-ban sor kerülhetett az alapkő letételére. A Hazai 's Külföldi Tudósítások lelkesen számolt be a nagy ünnepségről.

21 Az épület 1836-ra, jóval belül maradva a tervezett költségvetésen, elkészült, de mégsem vehették igénybe a leendő magyar tisztek. A király és az országgyűvigyázója, a' Ludoviceának talpkövét délutánni 6 órakor minden kitelhető pompával letette." (1830. június 30.) A Ludovika történetéhez: A Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, 1930. Szerkesztette Bachó László.