Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
lés - főként a tanítási nyelvben - nem tudott megegyezni. József nádor közvetítési kísérletei sikertelenek maradtak. A „FőFelvigyázó" nem is érhette meg az intézet beindítását. Az ő felügyelete alatt állt a Magyar Tudós Társaság is. A kerületi ülésben lezajlott híres, 1825 novemberi jelenet után Széchenyi és társai a nádornak és az országgyűlésnek írt levélben megújították ajánlatukat, József főherceg pedig vállalta a védnökséget. A királyi jóváhagyás a szokott lassúsággal érkezett, de megérkezett és az országgyűlés törvénycikkbe foglalhatta az akadémia létesítésének óhaját. A törvénycikkbe került az is, hogy az intézet pártfogását a nádor vállalja (aki maga is tízezer forintot adott), illetve ő gondoskodik a majd kidolgozandó terveknek és az alapszabályoknak a király elé terjesztéséről (11. te). S valóban, az országgyűlés bezárása után nem sokkal Teleki József elnöklete alatt létrehozta a bizottságot a szabályzat kidolgozására. 1828 áprilisára a szabályzat elkészült, József főherceg augusztusban felterjesztette a királyhoz. Két év múlva, 1830 júliusban ugyanő közölte a királyi megerősítést Telekivel s 1831 februárjában Pesten megtarthatták az akadémia első nagygyűlését. 22 A fentieknél sokkal kevésbé érdekelte a színészet, de annak ügyeiből sem maradhatott ki. Budára kerülésekor ott két helyen játszottak, Pesten a Rondella szolgált a színészet otthonául - a magánházakat nem számítva -, s régóta napirenden volt egy állandó pesti színház építése. Ennek ügyét is a nádor karolta fel és ő tette le 1808-ban a pesti német színház alapkövét. A Duna-parti épületet a hajóhídnál, a mai Vörösmarty téren 1812-ben vette birtokba a német társulat. 23 A magyar színészek eztán a Rondellában játszottak, de azt 1815ben lebontották. Magyar színház építését a nádor nem támogatta, sokáig inkább akadályozta. Nem elfogultságból, hanem mert úgy vélte: nincs rá reális közönségigény. 24 Mégis, amikor komolyan napirendre került a Nemzeti Színház ügye, csatasorba állt. 1835 őszén ingyen telket adott építésére a Duna-parton, nagyjából a mai MTA helyén. A színház azonban nem oda került, mert a különböző elképzeléseket nem sikerült összehangolni. Grassalkovich Antal már 1834-ben telket adott a Kerepesi úton (a mai Astoriánál) és a színház végül ott épült fel, 1837-re. 25 (Befogadóképessége 2312 fő volt, a színpad felőli baloldal 17-18. páholya volt a nádoré és az uralkodóé.) 22. Az akadémia létrejöttéhez, benne a nádor szerepéhez lásd Szósz Károly: Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. Budapest, 1880. 23. A nyitómű, Kotzebue: Belas Flucht című darabja politikai mondandója miatt nem került előadásra. Helyette egy másik darabot vettek elő ismeretlen szerzőtől (Die Erhebung von Pest zur königlichen Freystadt). Bemutatták azonban az elő- és az utójátékot (Ungarns erster Wohltäter és Die Ruinen von Athen), melynek Beethoven szerezte a zenéjét. Lásd erre Kádár Jolán: A pesti és budai német színház története 1812-1847. Budapest, 1923.7.1. 24. Magyar színháztörténet. Szekesztette Kerényi Ferenc. Budapest, 1990.221.1. 25. A nádor és Széchenyi István a Duna parton szerette volna felépíteni a színházat. Am Pest megye már 1835 augusztusában, a nádori telekkijelölés előtt úgy döntött, hogy a Grassalkovichféle telken épüljön. Pest megye álláspontja szerint, ha a Duna parti épület felépül, az lesz a nemzet színháza, a Kerepesi úti pedig színitanodaként működik és Pest városáé lesz. Nem épült fel. (A Nemzeti Színház igen bonyodalmas építésére Lm. 221 229.1)
