Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
a vásárterek szabályozását, felvetette dologház és új kaszárnya építését, új halas- és molnártó létesítését stb. Végül, de nem utolsósorban szó volt a postautak korszerűsítéséről. Fontossági sorrendben a hatvani, a soroksári, a váci és az üllői út feltöltéséről és burkolásáról. Mindehhez a nádor szerint tíz évre lenne szükség. A császár válaszára három évet kellett várni, de végül is megérkezett, s a bizottmány megalakulhatott. Nem működött jól. A nádor által tervezett tíz év alatt a szépítési tervben vázolt programnak csak kisebb részét valósította meg. 19 A kortársak és az utókor előtt azonban ez a programot beindító nádor érdemeit nem csökkentette. Annál is kevésbé, mert a szépítési tervtől függetlenül is rajta tartotta szemét Pest városán, a reprezentatív és a magánépítkezéseken éppúgy, mint az utcák, terek rendezésén. Túl ezen, napi jelenléte Pest kulturális, társasági és közéletében közvetlenül vagy közvetve a város kulturális és építészeti gyarapodását szolgálta. 1802-ben mintegy 15 ezer kötet könyvvel, több mint ezer kézirattal, majd háromezres éremgyűjteménnyel, térképekkel és képekkel Széchényi Ferenc megvetette a 17. Franz Scham: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, 1821. c. munkája szerint ezekre az áthelyezésekre, bontásokra hamarosan valóban sor került. (449.1.) 18. A harmincadhivatal új épülete csak a kiegyezés után készült el (a mai Közgazdasági Egyetem), a sóhivatal és a dohánybeváltó hivatal áthelyezésére hamar sor került. (Nagy Lajos-Bónis György: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. - Budapest története III. Szerkesztette Kosáry Domokos. Budapest, 1975.259.1. Nemzeti Múzeum alapjait. Fő védnöke és közvetlen vezetője József nádor volt, akinek a múzeum körüli pozitív tevékenységéről megemlékezett az 1808-as országgyűlés, és annak ügyét a továbbiakban is gondoskodására bízta (8. te). A múzeum sorsa meglehetősen mostohán alakult. Az anyagát többször is menteni kellett. 1805ben és 1809-ben a háború miatt (Temesvárra és Nagyváradra), 1838-ban az árvíz miatt (Pest különböző helyeire, többek között a Ludovika épületébe). Egyre súlyosbodó helyhiány miatt a város több pontján szétszórva őrizte gyorsan gyarapodó anyagát, s évtizedek teltek el, mire 1836-ban végre hozzákezdtek végleges épületéhez. Az Pollack Mihálynak a nádor által jóváhagyott tervei alapján tíz évig épült, s hogy olyan gyűjtemény költözhetett oda, amilyen, abban nem elhanyagolható József főherceg szerepe. Nemcsak a múzeum felügyelőjeként, hanem mecénásaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Például: 1809-ben ő vásárolta meg tizenkétezer forintért Kovachich Márton György gyűjteményét, s adta - saját anyaggal is bővítve a múzeumnak. 1812-ben ősnyomtatványt vásárolt; 1814-ben Frankfurt ajándékát hozta személyesen; 1825-ben ötezer forintért mintegy másfélezer kötetes könyvtá19. Franz Scham idézett 1821 -es munkájában 35 pontban sorolja fel a szépítési tervben megjelölt teendőket. 14 tételről mint megvalósultról számol be, tíz tétel folyamatban van, tizenegy pedig megvalósításra vár. Utóbbiak között szerepelnek például a következők: plébániatemplom a Lipótvárosban, templom a Ferencvárosban, a piaristák és gimnáziumuk áttelepítése a szervitakolostorba, a mérlegház lebontása, a városháza áttelepítése a piaristák épületébe, a dologház felépítése, a lövölde kitelepítése a belvárosból stb. (449-450.1.)
