Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - VOIGT VILMOS Éljen és virágozzék...

juk elvonulnának Zrínyi Miklós vagy más neves Miklós szobra, mauzóleuma előcc. Már amikor a múlc század végén a munkásmozgalomban is viták voltak arról, melyik nap is legyen az ünnep, sokan hangoztatták: ha a keresztényeknek van húsvétjuk, legyen nekünk is egy ünnepünk, május elseje! Ami nyilvánvaló utalás a feltámadásra és a tavaszi ünnepre is. Főként a folkloristák (nálunk Manga János) megkísérelték azt, hogy a népi tavaszünnepből, a májusfa-állítás szokásából vezessék le a május elsejét. Ebből csak annyi a tény, hogy az egyszer már megszerveződött munkásünnep, május elején, a mi éghajlatunkon nem is tehetne mást, minthogy zöld ágakkal, virágokkal, vőfélybothoz hasonló, kis májusiakat idéző jelvényeket használjon. Különösen akkor, ha a dekoráció egyébként politizált és aktualizált, mintegy ellensúlyként megjelenik az örök fiatalság és a természet megújulásának érzékeltetése is. Vörös zászlók és a vezetők arcképei alatt bokorugró szoknyában népi táncosok haladnak, májusfákat visznek, hamar elhervadó orgonalevelekkel díszítik a tervteljesítés grafikonjait. (Maga a májusfa jól ismert európai népszokás, más összetevőkkel.) Közvetlenebb a történeti kapcsolat a nagy európai felvonulásokkal. Leginkább a dekorált kocsik {carrus navalis a római diadalmeneteken) ilyenek. Ezek ókori, reneszánsz és barokk előképeket követnek, legfeljebb abban térnek el azoktól, hogy a századfordulón még valódi lovak húztak a felvonulásokon valódi ekéket, az ötvenes években viszont teherautók platóin acélöntők, fejőüzemek, metrójáratok voltak láthatók. A szovjet űrsikerek idején a legtöbb ilyen mozgó dekoráció valamilyen űrhajó volt. Még a gúnyfigurák (Samu bácsi és láncos kutyája, Tito) sem társtalanok az európai farsangok figurái között. Mindez együttvéve városi ünneppé teszi-e a szocialista május elsejét? Amikor egy évtizede tömegkommunikációs szakembereink azt vizsgálták, volt-e a budapesti május elseje „tömegkommunikációs esemény" {media event), idéztek olyan nyugati véleményt, miszerint a „nem-papi" jellegű kelet-európai televíziós közvetítések nem adják vissza az ünnepek szertartásos jellegét. (Most nem ez értékelés általános vagy konkrét érvényességét vitatjuk, noha éppen úgy látjuk, itt volt csak pontifikáló célja a közvetítéseknek - sőt bizonyos sikerrel is!) Összevetésként a Szent Korona hazahozatalát, illetve az első magyar űrhajós fellövésének bemutatását említették. Ezekkel összevetve a május elseje minden szempontból ünnep volt: periodikus, visszatérő jellege, a résztvevők nagy száma, a látvány megtekinthetősége, közvetlen jelentéstartalma egyaránt ezt képviselik. Nemcsak a valóban résztvevő százezrek, hanem az egész ország számára ünnep volt a nap, éppúgy, mint ahogy Szilveszter vagy Pünkösd az (tekintet nélkül a résztvevők konkrét számára, vallásos meggyőződésére). Mennyiben budapesti ez az ünnep? Szinte minden évben bekerült valamilyen budapesti mozzanat is az ünnepbe, ám ez eredetileg nemzetközi, mégcsak nem is magyar ünnep. Viszont ha a városban annyi ember számára jelent valamit, ettől rögtön városi ünneppé válik, mint mondjuk a Kijev-Moszkva vagy Real Madrid-Barcelona labdarúgó-mérkőzések. Egyébként Szent