Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A KOLLEKTIVIZMUS BŰVKÖRÉBEN - SZŰCS GYÖRGY A „zsarnokság" szoborparkja

ta az összegyűjtött szobrok környezetét kialakítani. Jeney Lajosnál egy épített köríven belül helyezkednének el a szobrok, a fal egy helyen kihegyesedne, melyet a Kisfaludi Strobl-féle Gellért-hegyi emlékmű koronázna. Szándéka szerint a művek által képviselt kor fizikai (berlini fal) és szellemi (győzelmi, űrhajózási stb. emlékművek) légkörét akarja tükrözni. Tokár György ötágú csillag alakú földvárat képzelt el, melynek központjában - virágcsillaggal övezve - Marx és Engels szobra lenne. Az egész együttes kettős szögesdrótkerítést kapna.

19 A megvalósításra javasolt terv, az akkor Vadász György műhelyében dolgozó Eleőd Ákoshoz fűződik. Művét „Egy mondat a zsarnokságról" parknak keresztelte el. A pályázat műleírásában olvashatjuk: a pályamű „a rezervátum összezártságán túl törekedett az egyes alkotások gúnyos felhangoktól mentes, korrekt bemutatására (ez nem egy vicces park, abszolút nem az), s e szobrok születésénél bábáskodó ideológia kritikáját a park egészének hangulatával, egyes-a következőkben ismertetett-elemek hangsúlyos alkalmazásával kívánta megfogalmazni."

20 Lényeges az indító timpanonos „kulisszafal" (Marx-Engels és Lenin) és a záró „végfal" (ide települtek az Osztyapenko és Steinmetz kapitányok), melyek között a szovjet emlékművek, a munkásmozgalmi személyiségek illetve a munkásmozgalmi 17. A Fővárosi Közgyűlés Határozatainak jegyzőkönyve. 12341266/1991. 18. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége nevében Fónay Jenő 1992. augusztus 1 lén kelt levele a Budapest Galériához. fogalmak „végtelen sétányai" kanyarognak. A főútra visszatérő, virágszirom-szerű ösvények körítőfalai fogadják be az emlékműveket, emléktáblákat. A park központi motívuma itt is egy csillagvirág (virágcsillag). A szoborparkban végül 41 alkotást helyeztek el (Farkas Aladár: Sallai-Fürst emlékművét még nem), melyek közül a legkorábbi Kisfaludi Stróbl Zsigmond Felszabadulási emlékművének szovjet katonája (1947), a legkésőbbi a már említett Szakasits Árpád (1988). A végrehajtás követte a terv immanens logikáját; ilyenformán a park nem nyitott a következő évtizedek számára. Már a bontások időszakában hatalmas érdeklődés kisérte az egyedülálló projekt munkálatait. A napilapok fényképes riportokban folyamatosan számoltak be az éppen sorra kerülő szobor kiemeléséről. Száznál több külföldi újságíró jelentkezett be a Budapest Galériához, hogy riportokat készítsen a „szocialista panoptikum", a „kommunista vidámpark" építéséről.

21 Megfigyelhető volt, hogy a külföldiek pontos elképzelésekkel jöttek, hozták magukkal azt a képet, amelyet látni akartak, s nemigen engedték magukat befolyásolni attól, amit ténylegesen tapasztaltak. Az 1993. augusztus 27-én ideiglenesen megnyitott szoborpark (még nem készült el teljesen) avatása a Tanú című film rendezőjének, Bacsó Péternek az elképzelései szerint zajlott le. A vidámkodó show, a 19. Boros Géza im. 13. old. 20. Eleőd Ákos: A szoborpark (Műleírás). 2000.1993. július. 6061. old. Valamint: Szarvas Zsolt: Tanú tér lesz a szoborpark előtt. (Interjú Eleőd Ákossal). Magyar Hírlap. 1993. május 29.8. old.