Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
A SZELLEM TEMPLOMA - KERESZTURY DEZSŐ Az élő iskola (emlékiratrészlet)
mekei az intézetnek nyilván nemcsak azért voltak hívek a Kollégiumhoz, mert szállást adott az átutazóknak, hanem azért is, mert otthont, enyhelyet kínált a világ kalandos Robinzonjainak. A sziget kormányzójának titka volt ez az egység? B.G. úr varázsa, erélyének és okosságának, nevelő példájának vonzása? Nyilván az is. A hallgatag, különös természetű, legendás öreg úr őszen és meggörnyedten is a sziget középpontjában állt, a lázadóktól is elismert uralkodóként. De végeredményben ő is hordozója volt csupán a sziget nála is hatalmasabb szellemének. (...) „A Kollégium szelleme" - próbálom megfogalmazni, de kicsúszik kezeim közül. Azt hiszem, ez legfontosabb tulajdonsága, ez a hajlékonyság, dogma-nélküliség, sőt dogma-ellenesség. Semmit se higgy el, legfeljebb olyan tekintélynek, akinek tudása, ítélőereje s jelleme meggyőzött. Ne azt tartsd igaznak, amit sokan ismételnek, hanem azt, amit megvizsgáltál s lelkiismeretesen lemértél. Nem a nagy kép teszi a tudományt, s nem a népszerűség ad szellemi rangot. (...) Mindez kissé egy laikus szerzet erkölcstanára emlékeztet. S bárhogy akarok kitérni előle, újra meg újra felbukkan ez a párhuzam. Mint a szerzetben a rendtagok, a Kollégium tagjai is legfőképpen egymást nevelték. A „lehúzások", gólyaavatások, éjjeli zenés látogatások csak látható, brutálisabb eszközei voltak annak a nevelésnek, amely mélyebben, a közösséget formáló erkölcsi, szellemi, lelki erők birkózása közben folyt le. (...) Lehet, hogy kissé elvonatkoztunk a világtól, „doktrinerek" lettünk, de megszoktuk az élet szakadékai fölött járók szédületét s mertünk magasabbra szállni, hogy legalább megsejtsük a távoli vidékek összefüggéseit, az oszthatatlan világ egységét. Szabadság: ez volt vágyunk, büszkeségünk s kötelességünk. A kutatás, a bírálat, a kezdeményezés, a választás szabadsága s mindezek egysége: a haladás szabadsága. (In: Keresztury Dezső: Az élő iskola /Az ötven éves Eötvös Kollégiumnak/. Válasz, 1947.1. sz. 64.; 66-68.; 70-71.)