Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

A SZELLEM TEMPLOMA - LACZKO GÉZA Királyhágó (regényrészlet)

A SZELLEM TEMPLOMA Szerkesztette: Tóth Zsolt Királyhágó (regényrészlet) LACZKÓ GÉZA A

z Eötvös Kollégium, amelynek most büszke palotája ott emelkedik a Ménesi út, azóta már Nagyboldogasszony útja magasán, a Gellért-hegy Kelenföldre néző édes lejtőjén, akkor még csak egy bérházban húzódott meg a Csillag utcában a zajos és szagos vásárcsarnok mellett. Az inkább ócska, mint ódon Kerkápoly ház (Csillag utca 2.) három emeletének különálló és megfelelően átalakított lakásaiban voltak szétszórva helyiségei. A konyhából előszoba lett, a cselédszobából inas-szoba, s egymásba nyíló négy szoba volt egy lakosztály, egy évjárat egy szobában, s ugyanaz a szak egy lakosztályban elhelyezve. A földszinten egy déligyümölcs kereskedő néma és szilvalekvárszagú raktárai voltak. Az első emeleten laktak civilek is, két család, az egyikben pláne egy szép leány is volt, aki gyakran ült ki a vörösmárvány gangra, amely az udvari fronton minden emeleten rovátkolta a házat. A második emeleten volt az igazgató irodája és lakása a lépcsőház egyik oldalán, a másikon a modernek, a klasszikusok lakosztálya s a hatalmas könyvtár. A harmadikon laktak a történészek, matematikusok, dögészek s itt volt a közös ebédlő, konyha, társalgó is. A lakosztályok minden ablaka utcára szolgált s ha az ember kikönyökölt, jobbra épp a vásárcsarnok melletti nyílt csirke-piacra látott, ahonnan hajnalonként vidéki fiúknak oly kedves kakaskukorékolás szokott felhallatszani. A lakosztályok első szobájában laktak a gólyák s a legbelsőben a negyedévesek. Minden lakosztály neve hivatalosan „család" volt. S a család választott magának a negyedévesek közül egy családfőt, vagyis családapát, aki az igazgatóval szemben képviselte a lakosztályt, és egy családanyát, aki a lak-