Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
KONCEPCIÓK - GYÖRGY PÉTER Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság
és befolyásolják a nagypolitika érvei. S ahogyan ez történik most, ez történt 1902től kezdve, midőn Pest vármegye törvényhatósági bizottsága kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy tegye lehetővé a székesfővárosba való becsatolásukat. A politikai kérdések és érvek soha nem voltak leválaszthatóak a várospolitikaiakról, illetve az ún. szakértelmiekről, melyek ideális esetben racionális döntést igényeltek volna. Már a századelőtől kezdve szükség lett volna Nagy-Budapestre urbanisztikai, közellátási, közegészségügyi, közlekedési, csatornázási, gazdasági, önkormányzati és telepítéspolitikai szempontból egyaránt. S a politika akadályozta meg Nagy-Budapest létrejöttét, s ugyancsak a politika volt, amely végül más körülmények között, radikálisan másként és mást jelentve, de létrehozta azt. így tehát amikor az 1949. évi XXVI tc. elején azt olvashatjuk, hogy Nagy-Budapestet többek között azért sem lehetett étrehozni, mert ezzel akarták megakadáyozni a „munkásosztály politikai befolyásának érvényesülését", akkor bármily ironikus illetve bosszantó ezt ebben a keretben olvasni, tudnunk kell, hogy ez a tény igaz. Legfeljebb azt tehetjük hozzá, hogy a MKP épp azért akarta Nagy-Budapestet szinte evidenciaként már 1945-től kezdve, amiért a Horthy korszakban tartottak attól: a külkerületek és városok választásban ját2. Lásd dr. Bene Lajos: Nagy-Budapest tervének kialakulása, Városi Szemle 1945.1.81-98. p. A vármegye általi felterjesztés -1874./1902 szám alatt - a következő községeket tartalmazza: Újpest, Rákospalota, a Qnkotához tartozó Mátyásföld, Almássy telep, József Főherceg telep, a szőtt szerepe miatt. Egy egyszerű választási arány kérdése miatt. Amikor tehát nyomon követjük a NagyBudapest eszme alakulásának és megvalósulásának történetét, akkor a racionális és szakértelmi akarat illetve a politikai döntések egyik tantörténetét is látjuk. Valamint azt, hogy mennyibe is kerülhetnek egy nemzetnek és városnak az ilyesfajta tantörténetek. A századelőn A Nagy-Budapest iránti igény kimutathatóan először 1901-ben Pestvármegye részéről merült fél, amidőn a vármegye közigazgatási bizottsága az 1876: évi Vl.t.c. 65.§-ra való hivatkozással jelenté 'el fordult a belügyminiszterhez, melyb a székesfővárost környékező községek települések ahhoz történő becsatolásai '^ri. 2 Pest vármegye kérelme vélhetően volt független az 1890-es bécsi kertv. egyesítés tényétől sem, ám valószínűié székesfőváros és környéke közti viszoi már ekkor is megkövetelte a rendezés kérdéséne> felvetését. A 80-as, 90-es évek fejlődése elég dinamikusnak bizonyult ahhoz, hogy tucatnyi kérdés várjon megoldást: a közegészségügytől, az úthálózattól, a helyi közlekedéstől kezdve az adóbevételek és kiadások, azaz a városi terhek ésszerű elosztásáig. Az iparosodás mértékének megfelelően Budapest és környékének lakossága folyamatosan és radikális mértékben, a születési arányt jóval meghaladó mértékCsömör községhez tartozó Puszta Szentmihály, Kispest, Erzsébetfalva, és Kossuth falva. Természetesen e lista nem önmagában, hanem a különböző további variációkkal, illetve a mai állapotokkal összeverve válik érdekessé.
