Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés

Táncsics Mihály, 1860-as évek (LTM-Fényképtára) „... Ha Mária Terézia Budára jön lakni, valószínűleg az uralkodó most nem, mint osztrák császár, hanem mint magyar király tenné a nagyhatalmak egyikét. " ne is beszéljünk! - más-más ízlésű és politikai árnyalatú közönségüket a jól eltalált reklám automatizmusával, szinte észrevétlenül nyerték meg a Budapest-gondolat számára. A kialakuló reformellenzék tagjai magától értetődően használták a Budapest nevet. Kossuthnak nemhogy az 1841-ben induló Pesti Hírlapban, de már például egy fogsága idején édesanyjához intézett, az 1838. évi nagy pesti árvízzel foglalkozó levelében is többször, jól érezhető természetességgel fut a tolla alá ez a kifejezés.

10 Ám Széchenyi nemcsak a név ügyében a legnagyobb hatású kezdeményező, hanem abban is, hogy első pillanattól fogva nem önmagában, hanem egy többlépcsős koncepció részeként kezelte a fővárosfejleszt tés ügyét. Első megközelítésben pl. a Vaskapu szabályozásának kérdése egyszerű közlekedési-műszaki problémának látszik csupán, melynek gazdasági értelme a balkáni kereskedelem, illetve a tengerekre való kijutás könnyítése lehet. ( Csakhogy az így fellendülő közép-európai áruforgalom elosztó- és szabályozó központot kíván, és a gróf ezen az úton Budapest számára akarta biztosítani ezt a különleges előnyökkel kecsegtető pozíciót. Az áruk mellett ugyanakkor a hadihajók is leúszhatnak a kitágítandó Kazán-szoroson... és ha számos okból megnövekszik a Habsburg-monarchia keleti aktivitása (Széchenyi egyedül ezirányban látott bizonyos pozíciónyerési lehetőségeket a hanyatló török félhold ellenében), akkor szükségképpen helyeződik át a monarchia súlypontja a közben világvárossá fejlesztendő magyar fővárosba! Nos, ez az a Budapest-gondolat, amelyet azután nemzeti hivatássá emel a Szé-