Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés
meic ma is őrzi szobra a róla elnevezett téren, a történelmi Belváros és Lipótváros határán. Ám ha igaza van Siklóssy Lászlónak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa historikusának abban, hogy a Budapest-gondolat lényege a két testvérváros híddal való összekapcsolása - minek folytán az eszme eredete joggal megy föl Hunyadi Mátyás, sőt egészen Luxemburgi Zsigmond koráig 7 -, akkor nem az érdemekben dús nádoré, hanem egy másik férfiúé az anyagnak formát adó mester, mi több, művész érdeme. Az alábbi részletek „egy Magyarországban volt Angolnak" leveleiből valók, „mellyek hazánk egy nagy érdemű Leányáhozírattak". „Észreveheted: én Budapest szóval éltem Buda helyett - jegyzi meg az ismeretlen szerző 1850 márciusában, Londonban kelt levelében -; okom ez vala: Magyarországban lévén nem kis féltékenységet (jealousy) vettem észre Buda és Pest között: egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy, és nem megoszlott ellenmondó szívnek. Mi lenne Londonbul, ha azt Borough, Westminster st.i. s még számtalan egyéb részei neveivel kellene neveznem. A két név egybeolvadása Buda és Pest érdekeit egyesítené, s így erősítené." „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni - jelenti ki egy másik, 1828. novemberi levelében is -, melly kevés év, sőt hónap múlva olly megszokottan s könnyen hangzanék, mint Bukarest; s így két város egyesülne, melly 6. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1930). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Bp. 1931.20-34. 7. Id. mű 13-16. 8. Széchenyi István: Világ vagyis felvilágosító töredékek némi himost nem legjobb szemmel nézi egymást. Milly haszon áradna ezen egyesülésbül, milly virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált ha az Országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken, s olly távul Erdélytül, hanem az Ország szívében tartatnék." Nos, nem akárhol láttak napvilágot az élesszeműéleseszű ánglius sorai. Széchenyi István gróf, a hazai polgárosodás egyik legnagyobb hatású, irányadó személyisége tette őket közzé híres Világ című könyve függelékében, 1831-ben. 8 Széchenyi és Budapest - egy szerelem külön regénye ez, a legszebbek közül való a magyar történelemben. Ide azonban annyi fér csupán belőle, hogy a fokozatos modernizáció apostola a „közepesülés" gócpontjának - tehát az átalakulás, az egy célra ható energiák gyüjtőcentrumának szemelte ki a híddal fizikailag is egységes egésszé formálandó ikervárosokat. József nádor ugyan örömmel támogatta az állandó híd eszméjét, de annak megalkotására nem volt képes; ahhoz a lángész intellektusára és honszeretetére volt szükség. „Központba-egyesítés" kell, fejtegeti a híddal éppúgy, mint a lóversennyel, kaszinóval, színházzal stb. célbavett alapeszmét a Világ, Széchenyi talán legolvasmányosabb írása 9 , és a gondolatot valóban hatalmas erővel szolgálta a közös név nyomatéka. Már pusztán csak a lapok nevei is - Budapesti Szemle, Budapesti Divatlap, Budapesti Híradó, hogy a Budapesti Hídegyesületről már ba s előítélet eligazítására. Pest, 1831.509., 516. 9. Széchenyi István válogatott írásai. Szerk. bev. Barta István. Bp. 1959.130.
