Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - CSORBA LÁSZLÓ Budapest-gondolat és városegyesítés

király keresztelésének napján tétetett le alapköve... A nap programja a legnagyobb pontossággal lőn megtartva; nagyszerű volt a látvány, mely őfelsége elé tárult, midőn az Árpád sugárúton végiglovagolt fényes kíséretével, kétfelől csupa palotasor, kettős terebély fasorokkal szegélyezve, ékszerészboltok, miknek kirakatai három emeletig fölmennek, roppant vendéglők, urasági hotelek aranyozott erkélyekkel, a börzeépület korinthi oszlopcsarnokával; a Panteon reneszánsz ízlésű kupolájával; az Országház, melynek felső homlokzatát valamennyi magyar király, alsó esztrádját valamennyi magyar királyné szobra ékesíti. Előtte a roppant téren Árpád kolosszális rézszobra nagyszerű domborművekkel gazdag talapzaton, a népszínház, a hyppodrom, a minisztériumok palotái, a világtárlat roppant épülete, a tereken művészi faragványokkal díszes szökőkutak, s e félmérföldnyi hoszszúságú utcán végigsüt a felkelő nap. Csak fény van c képen, semmi árnyék."

1 Kell egy magyar város ( ]sak fény és semmi árnyék! Erre vágyakozott az optimista század egyik legbizakodóbb magyar gyermeke, amikor a maga korában elképzelte, milyen lesz majd a mi korunk ötvenes éveinek világa. A nagy mesemondó e művében különösen gazdagon nyilatkozó ironizáló kedve érdekes harmóniában olvad össze utópikus vágyaival: szeretett fővárosát, Budapestet egy ideális dualista uralkodó, Habsburg II. Árpád magyar király és osztrák császár székvárosaként 1. Jókai Mór: A jövő század regénye (1872-1874). I. kötet. S.a.r. D. Zöldhelyi Zsuzsanna. Bp. 1981.17-18., 23-24. rajzolta A jövő század regényének lapjain. A Jókai-filológia szórakoztató gazdagsággal tárta fel, hogy a kor, a szűkebb társadalmipolitikai környezet, és persze a személyes elköteleződések együttesen miféle önarckép-értékű jövőképben öltöttek testet a hazai science fiction irodalom e kevéssé ismert nyitódarabjában.

2 Különös érzés manapság a negyven évvel ezelőtti világról százhúsz éve született jóslatot olvasgatni. Számosan listába szedték már, mi mindent sejtett meg előre az író a repülőgép diadalától az amerikaiorosz szövetségig, a világháború kitörésétől az orosz forradalomig. Mégis ma inkább a világégés borzalmai közepette a Jókai csodás naivitását újrafelfedező Ady Endrével érthetünk egyet, aki szerint ,Jl jövő század regényének megálmodója alapjában századrészét sem álmodta meg a ma történőknek" . Nem csupán arra gondolhatunk itt, hogy 1952-ben nem Habsburg Árpád huszonhetedik, hanem Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapját ünnepelte a dualista múltját régen feledő, területének harmadával, lakosságának felével kisebb Magyarország. Többszörös fénytörésben látszik manapság - a rafinált diktatúrába silányult egykori kommunista világmegváltó ígéretek immár visszafordíthatatlan kudarcának idején - az az ideális szocialista utópia is, amit Otthon-állam képében igyekezett megrajzolni a politikai harmóniák iránti szimpátiáit már a negyvennyolcas forradalom másnapján hirdetni kezdő mester. Leküzdhetetlen az a stiláris feszültség is, ami a Jókai-nagyregények nemegyszer kis2. Lm. Jegyzetek, 533. skl. 3. Ady Endre: A föltámadt Jókai. Nyugat, 1916. máj. 16.624.