Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - HEGEDŰS JÓZSEF - HORVÁTH M. TAMÁS - LOCSMÁNDI GÁBOR - PÉTERI GÁBOR - TOSICS IVÁN Alapelvek - és modell - az önkormányzatok válságának kezelésére

kotásával, jelentőségük növelésével történhet. Mindhárom tendencia a korábbi monolitikus, kizárólagos ellátási felelősséggel bíró szolgáltatónak a szerződéses szolgáltatóval való felváltását jelenti. Az itt említett első esetben az önkormányzat magáncéggel, a második esetben „helyi irodájával ", a harmadikban pedig non-profit szervezettel köt szerződést. Hasonló különbségek vannak, ha a három logikát az önkormányzatok igazgatási feladataira alkalmazzuk. A privatizáció a területi önkormányzatok szerepének nagymértékű csökkentését célozza azzal, hogy erősíti a központi szabályozás, illetve a piaci szolgáltató szervezetek szerepét (pl. a szolgáltatások versenytárgyalásos pályáztatásának kötelezővé tételével). A decentralizáció nagyobb szerepet, több funkciót ad az alacsonyabb, a lakossághoz közeli önkormányzati szintnek. Végül a közösségi orientáció alapvetően az érintett lakosság szerepét növeli meg (pl. bérlői választás, hogy ki legyen a bérház fenntartója, szülői választás, hogy ki járhasson az adott iskolába, lakossági választás, hogy melyik vízműhöz tartozzon a település). Egyes nyugati országokban (különösen Nagy Britanniában) az utóbbi években széleskörű kísérletek folynak a szolgáltatások privatizációjára vonatkozóan. A tapasztalatokat szakmai szempontokból inkább negatívnak lehet értékelni. Privatizálás után is monopólium marad a legtöbb szolgáltatás; a legtöbb közösségi szolgáltatás már csak kicsi kínálati rugal1. Hambleton-Hoggett, 1987: Decentralization and Democracy: mássága miatt is nehezen privatizálható (ha nagy a sorban állás bérlakásért, óvodai férőhelyért stb, a piac nem tud ugyanúgy reagálni, mint amikor a hiány tipikus piaci árucikkek esetében merül fél); a legtöbb közösségi szolgáltatás nem egyéni, hanem csoportelőnyöket szolgál (tiszta levegő, jó utak, jó iskola, rendőri védelem stb). A budapesti modelljavaslatunkban az önkormányzatiságnak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Úgy gondoljuk, hogy a budapesti közigazgatási reform keretében az önkormányzati szintek működésének megreformálására kell törekedni, nem pedig a helyi önkormányzati szint „kiüresítésére". Az önkormányzatok szerepének nagymértékű csökkentését célzó megoldásokat (privatizáció) a mai magyar helyzetben csak egyes elemeiben látjuk alkalmazhatónak. Véleményünk szerint a közösségi szolgáltatások legfontosabb területeiért továbbra is az önkormányzatoknak kell felelősséggel tartozniuk, így például nekik kell eldönteniük, az adott határok vagy elvek mellett mekkora lakbért számítanak fel, eladják-e vagy megtartják a bérlakásokat és az üzlethelyiségeket stb. Ennek az elvnek a szellemében Budapest esetében a privatizáció csak korlátozottan érvényesülne, néhány szolgáltatásra terjedne ki; a decentralizáció alapvetően a főváros és a kerületek viszonyát jellemezhetné; míg a közösségi orientáció erősödés az új típusú, ágazati elvre épülő önkormányzati formák, kialakulásában nyilvánulna meg. Localising Public Services. SAUS Occasional Paper 28, University of Bristol