Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - MIKLÓSSY ENDRE Az államszocializmus korszakában

A Fiumei út 10/c. bérház udvara, 1988 (Fejér Zoltán felvétele, LTM - Fényképtára) „A ráolvasás az előző (a ráfejlesztés) szerves kiegészítője. 'Jó lenne, ha' típusú javaslatok... A reménye ezen javaslatoknak abban van, hogy ha a probléma elviselhetetlenné fokozódik, akkor át lehet emelni az előző típusba. " Súlyos gondokat eredményezett az államszocialista rendszerre általánosságban jellemző pazarlás is. Főleg két vonatkozásban: Az egyik a ráfordítás-érzéketlenség, vagyis az eredményektől függetlenített drága megoldásokban való érdekeltség. E rendszerben ugyanis a tényleges gazdasági hatalom a beruházási elkötelezettségekben van, és így a gazdasági érdekek a beruházások maximálásához fűződnek. Az említett közlekedési megoldások, a forgalomnak a városközponton keresztül való átterelése, ezzel az érdekeltséggel függenek össze. A pazarlás másik oldala a területpazarlás. Itt elsősorban a történelmi várost több kilométernyi zónában körülvevő ipari és egyéb térségekre kell gondolnunk, amelyek - a jó általános infrastruktúra-ellátottság és helyenként igen kedvező városszerkezeti pozíció dacára - szlömös, tönkrement állapotú hulladékterületek, rendkívüli mértékben az értékük alatt hasznosítva. Mialatt a városi telek és ingatlankínálati piac végletesen egyensúlytalan, a megfelelő telkek hiánya szinte manhattani árakat eredményez, elriasztja a vállalkozókat, illetőleg ösztökél a meglévő zöldterületek említett beépítésére. Közlekedés és a város szerkezete Budapest alapjában véve „szűk" város volt, elsősorban a történelmi városmagja. A nagy átmenő forgalom, a hozzá tartozó széles utakkal még a hajóhidas időkben is elkerülte a várost. A későbbiekben volt ugyan néhány nagyszabású akció az utcák bővítésére, de egészében nem esett át soha Haussman-léptékű átalakításon - noha Párizs mindig is eszményképe volt. A mai