Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - BÁCSKAI VERA Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére

rókavadászat szervezésének gondolata, végül is abban egyeztek meg, hogy „...semmi által nem emelkedhetik honunk nagyobb méltóságra, mint a Nemzetiség nemesb s hathatósb kifej lése s így az anyai nyelv csinosítása által. Eltökéllett szándékom volt tehát, még minekelőtte az országgyűlésre menék, egy magyar Tudós Társaságot projectumba hozni, s ahhoz tetemesen áldozni." Az előzetes egyeztetés tényét bizonyítja, hogy Széchenyihez azonnal csatlakoztak barátai: Andrássy György gróf tízezer forintot, Károlyi György gróf birtokai fél évi jövedelmét, mintegy negyvenezer forintot, Vay Ábrahám nyolcezer forintot ajánlott fel a Tudós Társaság céljaira. Az is kevéssé ismert, hogy Széchenyi tevékenysége az Akadémia körül nem zárult le felajánlásával. Részt vett az alapszabály kidolgozásában, eljárt a mihamarabbi királyi jóváhagyás érdekében, 1830-tól pedig, mint a Társaság másodelnöke működött közre az Akadémia életben. Széchenyi még az 1825-27. évi országgyűlés idején Pozsonyban patrióta klubot létesített, de ezt már 1826 telén Pestre, az ország valódi központjába kívánta áthelyezni, hogy a haladás erőit az ország fővárosában egyesítse. Lakást bérelt a pesti Kaszinó számára, gondoskodott berendezéséről, sőt még a tagtoborzó levelek jelentős részét is maga írta, mint ahogy a következő években is számtalan esetben maga ragadott tollat, ha fontosabb személyeket kellett az esedékes, illetve hátralékos tagdíjfizetésre, vagy csatlakozásra felszólítani. Sokat munkálkodott azon, hogy a Kereskedelmi Csarnokban bérelt helyiség helyett önálló házat szerezzen s szívén viselte, hogy a Kaszinót minél többen látogassák. A pesti Kaszinónak az 1830-as években, nem utolsósorban Széchenyi buzgalmának köszönhetően, már több mint ötszáz tagja volt. Arra törekedett, hogy a nemesek mellett a polgárság vagyonos és befolyásos tagjait - főleg nagykereskedőket és bankárokat - is megnyerje a Kaszinó számára. Széchenyi kezdeményezésére tartottak 1827-től kezdve évente lóversenyeket Pesten, amelyek mindig sok látogatót vonzottak a városba. A gróf arisztokrata barátait, sőt Pest városát is versenydíjak alapítására buzdította, és a lóversenyeket rendező állattenyésztő Egyesület felkérésére ő járt el Pest város tanácsánál a versenypálya jobb kialakítása érdekében. A gróf az 1820-as évek második felétől Bécs helyett Pestet választotta állandó lakhelyéül. Úgy vélte, hogy pesti terveit könnyebben tudja megvalósítani a polgárság kebelén belül, ezért 1829-ben letette a polgáresküt, majd 1832-től mint a választott polgárság tagja igyekezett polgártársait és a városi tanácsot megnyerni elképzelései támogatására. Éppen a lóversenytér kialakításával kapcsolatban írt beadványában hangsúlyozza polgárjogát: „...vallásos lelkiismeretességgel tartom szemem előtt eskümet, mit akkor tettem, amikor szerencsém volt tekintetes Pest város polgárának választatni, s melynek legmélyebb értelmét így fogtam fel: Mindennel, mit erőm enged, hozzájárulnom e város fejlődéséhez, szépüléséhez s ezzel felvirágzásához, valamint lakosainak jólétéhez és boldogulásához." E szent cél érdekében vett részt a választott polgárság ülésein, tárgyalt e testület tagjaival, akiket sokszor szűklátókörűségük, kicsinyességük miatt joggal