Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
A NÉVADÓ - DIÓSZEGI ISTVÁN Andrássy
nál kellő rugalmasságot tanúsító politikus ennyiben az állandónak mutatkozó körülményekhez is megfelelőképpen igazodott. A Monarchia számára a kedvezőtlen etnikai struktúrából és a hátrányos geopolitikai helyzetből adódóan az elszigetelődés volt a lehetséges legnagyobb veszedelem, és az első időszakban Andrássy minden energiája arra ment el, hogy a fenyegető lehetőséget elhárítsa. A belső és külső adottságok külügyminisztersége második felében sem változtak, a sok sikertelen próbálkozás után mégis megérte, hogy a Monarchia lett a legkeresettebb partner a nemzetközi politikában. A legjelentősebb hatalmaktól: Oroszországtól, Angliától és Németországtól kapott szövetségi ajánlatot. Andrássynak, aki korábban többször átélte az elutasítás keserűségét, módja nyílott arra, hogy maga válasszon, és az ajánlatokra igennel vagy nemmel feleljen. Válaszai az adott helyzetre nézve bírtak érvénnyel, de a konkrét döntések a szerződéskötések mindenkori követelményei szempontjából is figyelemre érdemesek. Először Oroszországtól kapott ajánlatot. Pétervárott hatalmi-politikai megfontolástól és szlavofil küldetéstudattól vezettetve 1876 őszén elhatározták, hogy karddal vágják ketté a keleti válság gordiuszi csomóját. A Törökország elleni fegyveres fellépéshez a Monarchiát is maguk mellé akarták állítani. Andrássy visszautasította az ajánlatot: az oroszellenes magyar és lengyel közvélemény miatt nem léphetett olyan megállapodásra, amelynek a külpolitikai célszerűsége is vitatható volt. Az újabb orosz kérésre, a jóindulatú osztrák-magyar semlegesség kívánalmára azonban igent mondott, és 1877 januárjában aláírta a budapesti szerződést. A jóindulatú semlegesség fejében Oroszország hozzájárult ahhoz, hogy a Monarchia megszerezze Boszniát és Hercegovinát. A döntésnek persze nem csupán a formálisan mindkét fél számára előnyös csereüzlet volt a motivációja. Károlyi Alajos, akkor a Monarchia berlini követe, később azt írta, hogy Andrássy azért állt rá 21 az alkura, hogy ezáltal elkerülje az Oroszországgal való fegyveres összeütközést. Mindamellett nehéz szabadulni a gyanútól, hogy a kilátásba helyezett területi nyereség nagyobb súlyt nyomott a bécsi mérlegen, mint a konfliktus elkerülésének szándéka, és a várható orosz győzelem minden következménye. A következő megkeresés Anglia részéről érkezett. A szigetország, amely 1872ben fölényesen visszautasította Andrássy ajánlatát, most 1877 tavaszán, a háború megindulása után sürgős szükségét érezte annak, hogy biztosítsa közel-keleti pozícióit. Az ajánlatban végeredményben együttes fegyveres fellépésről volt szó: Anglia, mint erős flotta birtokosa a tengeri hadműveleteket vállalta volna magára, a Monarchiára, mint jelentékeny hatalmasságra a szárazföldi hadviselés jutott vol21. Denkschrift des Freiherrn von Aehrenthal im Mai-Juni 1895 über die Beziehungen Österreich-Ungarns zu Rußland 1872-1894. HHStA Wien. Min. des Aeußem. Polit. Archiv. I. Alig. K. 474. 22. Andrássy à Beust. Vienne, le 22 Juin 1877. HHStA Wien. Min. des Aeußem. Polit. Archiv. VIII. England. K. 170.
