Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom

Malinyin vezérezredes (a Szovjet Hadsereg vezérkari főnökhelyettese, aki talán már korábban is a helyszínre érkezett) 1956. október 24-31. 4. Mihail Szuszlov, Borisz Arisztov, Georgij Malenkov, valamint Szeröv KGB-elnök (október 24-től valószínűleg folyamatosan a helyszínen) és Konyev marsall (a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoka, november 1-től a helyszínen) 1956. november 10-30. körül. A missziók közül kétségkívül legérdekesebb a harmadik, a forradalom alatt a Bajza utcában tartózkodó küldöttség története. Ebben a tanulmányban ezért erre az időszakra összpontosítjuk figyelmünket. 1956 júliusában az előző rendkívüli megbízott, Anasztáz Mikojan a Magyarországon kialakult válság megoldásának kulcsát Rákosi Mátyás leváltásában és a megfelelő utód (Gerő Ernő) kijelölésében találta meg. Megérkezése napján, 1956. július 13-án, a PB-ben tett egy a későbbiek fényében nem jelentéktelen kijelentést: „...a magyarországi helyzet miatt Központi Bizottságunkban és az egész szocialista táboron belül nyugtalanság tapasztalható, amely abból indul ki, hogy nem engedhető meg, hogy Magyarországon bármiféle váratlan, kellemetlen esemény történjék. ...ha bármiféle segítségre - tanácsra vagy más egyébre - van szükség, akkor Központi Bizottságunk kész segítő kezet nyújtani a magyar elvtársaknak, hogy rendbe 18 hozzák a helyzetet". (Kiem. tőlem - RMJ.) A kellemetlen események a Moszkvában vártnál bizonnyal hamarabb következtek be, ha nem is váratlanul. A KGB már közvetlenül a plénum után azt jelezte, hogy az ellenzék folytatja tevékenységét. Andropov nagykövet 1956. augusztus 30-án terjedelmes helyzetelemzést küldött a magyar helyzetről, felhíva a figyelmet a sajtó bíráló cikkeire. Október 12-i jelentésében Andropov Gerő tájékoztatása alapján lényegében összefoglalta a pártellenzéken immár túllépő tömegmozgalom szovjetellenes követeléseit, és hangsúlyozta, hogy nem csupán a pártvezetés válik mind bizonytalanabbá, de az ellenséges közhangulat elérte az államvédelem és a hadsereg egyes köreit is. „Ha barátaink továbbra is folytatják az ellenállás elkerülésének politikáját, egyértelműen lehetségesnek tartjuk, hogy Nagy Imre a párt és az ország vezetője lesz" - figyelmeztetett Andropov, s a Bajza 19 utca fejének jelzése másnap az Elnökség asztalára került. A rendelkezésre álló töredékes dokumentumok alapján is állítható, hogy a szovjet pártvezetés komoly jelzéseket kapott a magyarországi feszültség fokozódásáról. A követség mindent megtett, rendszeres vendégei (magyar informátorai) nem győzték figyelmeztetni a veszélyekre. Moszkva figyelmét azonban éppen más térségek kötötték le (Lengyelország, Közel-Kelet). Mivel pedig láthatóan nemigen gondolkodtak társadalmi mozgalmakban, legfeljebb többé-kevésbé 18. Hiányzó lapok, 40.p. 19. Lásd Hiányzó lapok, 83-90.p. Andropov 1956. október 12-i távirata a Gerővel folytatott beszélgetésről. Idézet helye 89-90.p.