Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom
szűk politikai csoportok dualizmusában (pártvezetés - ellenség/ellenzék), és Budapesten legfelsőbb szinten jóváhagyott PB tevékenykedett, az „ellenállást" tőlük várták. Nagyon jellemző ezzel kapcsolatosan Hruscsov szóhasználata, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőjének titkára örökített meg 1956 október 24-én, amikor Moszkvában a szovjet pártvezér tájékozatta kissé megcsappant számban megjelenő szövetségeseit a lengyel és magyar helyzetről. Ezekben az órákban a budapesti szovjet követség munkatársai is tanúi voltak a több százezres tömegtüntetéseknek, Sztálin szobrát a Bajza utca tőszomszédságában döntötték le, kitört a fegyveres felkelés. A magyar párt- és belügyi szervek szorgal20 masan gyártották jelentéseiket, amíg tudták , s ezeket a Bajza utcában is megkaphatták. Bizonyára maguk is tájékozódtak, amennyire tudtak, s mindezt szorgalmasan megtáviratozták Moszkvába. 24-én megérkezett a különleges megbízottak első beszámolója is. De a pártfőtitkár más oldalról közelítette meg a kérdést: „Hruscsov elvtárs közölte, nem érti, mit müvei Gerő elvtárs, Hegedűs elvtárs és a fóbbiekr lx (Kiem. tőlem - RMJ) 23-án Hruscsov is beszélt Gerővel, a következő napi moszkvai tanácskozásra szóló meghívást tolmácsolva. Gerő „közölte vele, hogy Budapesten súlyos a hely22 zet, s ezért inkább nem menne Moszkvába" Aznap délután csengett az M-telefon a Bajza utcában is. Gerő Ernő, a magyar párt főtitkára - Hruscsov másnapi elbeszélése szerint - „felkérte a budapesti szovjet követség katonai attaséját, a szovjet csapatok avatkozzanak be az egyre nagyobb, eddig soha nem tapasztalt méreteket öltő tüntetés felszámolására." Ezt azonban a szovjet pártelnökség egyelőre elutasította, noha a csapatok feltehetően már készültségben álltak. Amikor azonban Andropov maga is hasonló kéréssel fordult a Kremlhez, a VCS ismét működésbe lépett. Ezúttal Moszkva volt a hívó fél. A kölcsönös hívások a késő esti órákig tátották. 10 óra tájban Nagy Imre is megérkezett a Kossuth térről. „Gerő Ernő közvetlen vonalon az SZKP vezetőivel, az SZKP Elnökségével beszélt és tájékoztatta őket a helyzetről." - idézte fel a pillanatot Nagy Imre 1957 nyarán kihallgatásán, a Fő utcában. „A beszélgetésből ítélve az volt a véleményem, hogy ez már nem az első tájékoztatás. A tájékoztató után egy olyan megállapodás született, hogy a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok segítséget nyújtanak a rend helyreállításához, sőt a Gerő Ernő és a szovjet vezetés között folyt telefonbeszélgetésből az volt a meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben 20. A Pórt- és Tömegszervezetek Osztálya a PB és a Titkárság számára még 1956. október 23-án délután és kora este is küldött jelentést a tüntetés méreteiről, jelszavairól, mozgásirányáról, amelyet stencilen sokszorosítottak. MOL MDP-MSZMP ir.gy. 276.f. 62/38.ő.e. 21. Az 1956. október 24-i moszkvai értekezlet. Közli: Hajdú Tibor. In: Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Évkönyv 1.1992. Bp. 1956-os Intézet, 1992.153.p. 22. Uo. 23. Uo.
