Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

Az Andrássy út és a Gyár utca (mu: Li^zt Ferenc tér és Jókai tér) kereszteződése 1896 Erdélyi Mór felvétele Budapesti Történeti Múzeum „A városnak olyan reprezentatív nagyvárossá való kiépítését célozta, mely a kibontakozó balkáni burzsoázia számára is... vonzóerejével természetes központot alkothasson. " „A Sugárút - írja a kortárs városrendező - mint a város északkeleti részében hiányzó nagy kivezető, és a Terézvárosnak légjárást adni hivatott nagy útvonal" végül sok tárgyalás után nagyjából a Váci körút és az Oktogon között a Könyök, majd a Kőműves utca vonalában indult és vezetett - átvágva a közbeeső és így jórészt kisajátított telkeket - 2313 méter hosszúságban egészen a Városligetig. Az előírás szerint a három szakaszra tagolt útvonal (mely végül is 219 ingatlan kisajátítását igényelte mintegy 7 millió forintért) Oktogonig terjedő szakasza 3-4 emeletes házakkal volt szegélyezendő; ezt lazította fel a második, 2-3 emeletes épületekből álló, a Köröndnél végződő szakasz, a főút mellett kétoldalt kialakított lovagló utakkal. A Köröndtől a Városligetig az utat már a villanegyedekre jellemző,