Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

1-2 emeletes házakból álló beépítéssel kellett kialakítani: e városnegyed nagyjából máig az ennek az elképzelésnek megfelelően telepített épületek sorából áll. Az úttest, a járdák, a lovaglóutak burkolásának kiépítése önmagában 1 millió 38 ezer forintot igényelt, a telkek értéke 7 millió forint volt. A sugárúti vállalkozás magvát magának az útnak a megépítése jelentette. Ezt a Közmunkatanács vállalkozókkal kívánta elvégeztetni. Vállalkozót azonban nem volt könnyű találni: a Rotschild érdekeltségű német Erlanger bankháznak a Franco-Magyar Bankkal közösen tett ajánlata nem mutatkozott megfelelőnek. 1872 januárjában azonban ismét ajánlatot tesz a két említett bankház, szövetségben az általuk megalapítandó Altalános Magyar Municipális Hitelintézettel. Az ajánlat szerint Erlangerék megveszik a Sugárút valamennyi kisajátított és kisajátítandó telkét (melyek a jövőben is háztelkekként szerepelnek), azon az áron, amelyen azokat a Közmunkatanács kisajátította. Ezenkívül kötelezik magukat, hogy a Sugárutat öt év alatt, a környező mellékutcákat tíz év alatt kiépítik. Azon telkek és házak kisajátítási költségei, melyek helyén a jövőben út, tér vagy utca lesz, felerészben a fővárosi Pénzalap által viselendők. A Közmunkatanács 1 millió 38 ezer forintot fizet a vállalkozóknak a Sugárút - mint útvonal - kiépítéséért; a vállalkozók 1 millió forintot fizetnek a Közmunkatanácsnak a megegyezés megkötésekor, 1 milliót az első év végén; a telekár további részét az építés tartama alatt részletekben fizetik. A vállalkozók rendkívüli pénzügyi válság vagy az építőanyag árának rendkívüli emelkedése esetén jogot nyernek a határidők meghosszabbítására. A munka csakhamar meg is indult. Az útvonalat felmérték, régi pincéket, kutakat, vezetékeket betömtek, és kezdetnek lebontottak 34, többnyire földszintes házat, az elsőt 1872 augusztus 1-én. 1873 nyaráig a vállalkozók már 6 millió forintot fordítottak a vállalkozásra. Ekkor azonban a Bécsből kiinduló és egész Európát gazdaságilag több évre visszavető válság hatására a vállalkozók a kivitelezési határidő két évvel való meghosszabbítását kérték - amit meg is kaptak. A munkálatok tovább folynak, de az eladott épületek száma évről évre csökken: 1873-ban 36 házat értékesítenek (illetve rombolják le a telkeken álló régi épületeket) 1875-ben már csak 28-at: megnyitják viszont az utat a gyalogosforgalom számára. 1876-ban az Erlanger cég kilép a szerződésből, s valamennyi telek tulajdonjoga ismét a Közmunkatanácshoz kerül. Az építés lendülete akadozik: amikor 1876-ban Szent István napján a Közmunkatanács a kész útvonalat átadja a fővárosnak, az utat még csak 40 épület szegélyezi. A Közmunkatanács, érthető módon, arra törekszik, hogy az ingatlanvételre fordított összeg minél előbb megtérüljön. Ennek jegyében 1876-ban engedélyezi, hogy egy vállalkozó a Sugárúton ideiglenesen bazársort létesítsen. Bár a főváros ezeket a 2-4 heti felmondás mellett bérbeadott bódékat nem találta elég díszes-