Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

ként sorolva fel a Duna szabályozását, rakpartok, közraktárak építését, központi pályaudvar és vasúti híd létesítését, főbb utcasorok szabályozását és boulevard-ok kialakítását). Azt is megállapítja, hogy a feladatok realizálására egy közvetlenül a kormánynak alárendelt szervet kell létesíteni, melyben természetesen az érde­kelt városok is megfelelő képviselethez jutnának. Javasolja végül a vonatkozó törvényjavaslat minél gyorsabb elkészítését, és még az országgyűlés folyó üléssza­kán való megtárgyalását. Az 1870 telén Reitter Ferenc által kidolgozott városfej­lesztési koncepció a városok központi gazdasági funkciója ellátásának szempont­jából kb. 46 millió forintot igényelt. Kevés vagy sok pénz - a feladat mindenesetre ennek megszerzése volt. And­rássy tiszteletre méltó energiával sürgeti az ügy intézését, és mikor 1870 elején egy francia-osztrák pénzcsoport javaslatot tesz a magyar kormánynak külön fede­zet lekötése nélkül 30 millió forint névértékű kölcsönkötvény 80%-os árfolyamon való átvételére, a tárgyalásokat maga Andrássy irányítja, sőt a szerződés megköté­sére maga is Bécsbe utazik. 1870. március 12-én alá is írják a szerződést, egy hét múlva, március 21-én pedig már be is nyújtják a Csengery által elkészített tör­vényjavaslatot. Kétnapos vita után április 7-én a képviselőház a törvényjavaslatot hatalmas szótöbbséggel elfogadja. Jellemző a valóban országos igényre, hogy még a Tisza Kálmán vezette balközépi ellenzék is megszavazza a törvényjavaslatot, fenntartva azonban ellenzéki alapállását a kormánnyal szemben. 8-án a főrendiház is elfogadja a törvényt, mely 9-én a plenáris ülésen még egyszer felolvasva, más­nap megkapja Ferenc József szentesítő aláírását is. Az aránylag rövid, mindössze 28 §-ból álló törvény elrendeli a Lánchíd megvál­tását, egy vagy szükség esetén két új Duna-híd létesítését, a Duna pest-budai szakaszának szabályozását, és végül a testvérvárosokban közlekedési fővonalak nyitását. Az e célra felvehető 24 millió forintos sorsolási kölcsön fedezetére a hidak és a rakpartok jövedelmeit, az osztrák területen székelő, de Magyarországon is fiókkal vagy üzemekkel bíró vállalatok - ideértve a közlekedési vállalatokat is ­községi adópótlékát s a szabályozás során nyert telkek eladásából befolyó jövedel­meket jelöli meg. A törvény egyúttal úgynevezett fővárosi pénzalapot is alkot az így létesített vállalatok fenntartására - és részben további beruházásokra is -, a kölcsönből végrehajtott kisajátítások és szabályozások által nyert telkek eladási árából. A törvény ezután a városrendezés és a közlekedési fővonalak nyitása kapcsán megfogalmazott teendők ellátására, illetve a törvény alapján létrejött vállalatok kezelésére elrendelte a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását s a Tanácsot bízta meg a fővárosi pénzalap kezelésével is. A törvényt mint 1870. évi X. tc, 1870 májusában hirdették ki, s ezzel a város központi gazdasági funkcióinak megfelelő műszaki-városépítési feladatok szem-

Next

/
Thumbnails
Contents