Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

A MILIŐ - KRÚDY GYULA Milyen volt az Andrássy út? (részletek)

...Ezalatt a vörös Grajna valami rettenetes héroszi feladatra készülődött. Pénz hiányában adós akart maradni pohár söre és virstlije árával az ismeretlen főpin­cérnek. - Ügyét sikeresen végrehajtotta, mert a kalendáriumokra piros betűkkel volt felnyomtatva még 1913 száma. De mi, gazdagok, mi, széllelbélelt, faágon való himbálózásra ítélt milliomosok tovább maradhattunk úgy a Hollónál, mint a Holló után következő csárdákban, ahová O mindig olyan szerényen és bizonyos izgatottsággal lépett be, mint az úriházba a betlehemes fiú, akinek majd a verset el kell mondani. ...Mielőtt azonban bejárnánk a hatodik kerület egérlesően hunyorgató, hajnali kocsmahelyeit, beszéljük el az operai szfinxszel való csatát. O hajnali bolyongásaiban már korábbról szemügyre vette ezeket a kőkeblű hölgyeket ott az Operaház lépcsőinél, a mozdulatlan szívűeket, akik lelketlenség dolgában felülmúlnak minden cifra Elszántságot, amely éjszaka az Andrássy úton koncsorog. O tudta, hogy ezek a kőnők fütyülnek az ő költeményeire, holott más­világias látományaiban kisütötte, hogy az egyik szfinx, amelyik a Dalszínház utca felé foglalja el örök állomását: éppen Léda asszonyhoz hasonlít. (Azt hiszem, hogy minden szerelmes tapasztalhatta azt a különös érzést, amely akkor buggyan fel lelkében, amikor véletlenül valaki olyannal találkozik, aki né­mileg hasonlatos az ő szerelméhez. Elég néha egy szó vagy egy mozdulat az al­teregó részéről, hogy a szerelmes káprázatokba essen - hátha valamely titkos kap­csolat fűzi őt az ismeretlen alteregóhoz. így például azok a szerencsétlen éjjeli nők, akik az operai szfinxek előtt árulják hulladozó virágleveleiket: sohasem tud­hatják, hogy miért hajol éppen az ő szegény virágszirmukért egy őgyelgő fiatalem­ber, akit azelőtt sohasem láttak?... Kinek az elképzelt alteregója ő, az utca lánya, hercegnőé-e, aki most az udvari bálon pörgeti bokáját vagy pedig egy kolostori szűzé, aki e percben talán hideg kövön térdelve imádkozik szerelme életéért?) Ő a Dalszínház utcai oroszlántestű kőnőben fedezte fel Léda asszonyt, és fel­ment hozzá a hét lépcsőfokon, mint a buddhista a hétrétű úton, hogy tiszteletét bemutassa a márványszívűnek. Az ilyen tisztelgések alatt barátja mindig távolabb állott, mert ez az úriember akkortájt nemcsak a kőszüzeket vetette meg, hanem a meleg húsból, forró szívből való hölgyeket is. Ugyanezért a Jóbarát a hajnal derengésében unottan kiáltott: - Gyere már, Agyibagyi, mert még becsukják a Borozót. - Várj! - felelt a magasból a tüdőbajosok és a szerelmesek örök rekedtségével ő. - Még csak egy szót mondok neki. Nyilván sugdolózott a szfinxszel, lakására hívogatta őt abban az idő tájban, ami­kor Révész Béla, a lakótárs majd a fülére fekszik. De a szfinx nem ment el. És 0 ezért nagyon megharagudott egy hajnalon.

Next

/
Thumbnails
Contents