Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Hanny Erzsébet: Egy sokoldalú „szakférfiú": Toldy László

ban különbözött, hogy ebben a koncepcióban már nem szerepelt az anorganikus pertinencia-elv. Bár a főváros közgyűlésén 1885-ben arról határoztak, hogy a levéltár tudományos, feltáró és forráskiadó tevékenység színtere legyen, ez Toldy egész főlevéltárnoksága alatt nem valósult meg. Elsősorban azért, mert sem a létszámkeretet, sem az állandó foglalkoztatást nem biztosította a főváros. Ennek egyenes következménye a levéltári munka lassúsága és színvonalának esése lett. A fő levéltárnokot ezért gyakran - és jobbára alaptalanul, hiszen nem nála volt a megoldás kulcsa - személyes támadások is érték. 1899-ben például a polgármester személyes ellenőrző vizsgálatot végzett a levéltárban. 1898-ban, miután ezen kifogások miatt nem részesült emelésben az 1894-es nagy fizetésrendezésekkor, a főlevéltárnok volt a főváros legalacsonyabb fizetésű főtisztviselője.

12 1885-ben Gerlóczy Károly alpolgármester felhívta a figyelmet egy fővárosi múzeum alapításának szükségességére. 1886-ra megszületett az előterjesztés. A Fővárosi Múzeum ügye lassan, de biztosan haladt előre. 1896-ban Toldy László is részt vett abban a munkacsoportban, amely Rupp Zsigmond vezetésével a múzeum számára megszerzendő tárgyak listáját állította össze, sőt az indítvány elfogadása után a tanács őt bízta meg a végrehajtással is. Novemberben jelentést tett a Régészeti Szakbizottmánynak, melynek egyébként maga is tagja volt. Klösz György fotókat készített a meg nem szerezhető tárgyakról, a vásárlásokról Toldy tárgyalt a Nemzeti Múzeummal.

13 Javaslatára Kuzsinszky Bálint - aki a leendő Fővárosi Múzeum igazgatójaként intézkedett - lépéseket tett várostörténeti emlékek megvásárlására. Toldy, mivel szívén viselte a város történetének kutatását és emlékeinek lehetőség szerint való megőrzését, már évek óta gyűjtött és vásárolt régiségeket, készíttetett fényképeket. A Budapest Régiségei című évkönyv korai számaiban a gyarapodások felsorolásakor és a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában lévő akták között is számos bizonyítéka van annak, hogy a múzeum sok értékes tárgyat köszönhetett neki.

14 1900. március 3-án a Fővárosi Múzeum- és Könyvtárbizottság alapító tagjaként részt vett az első ülésen. Miközben a levéltár átalakítása érdekében a főváros apparátusával vívta szélmalomharcát, ezzel párhuzamosan foglalkoztatták a felállítandó Fővárosi Múzeum és Fővárosi Könyvtár ügyei. Szinte véletlenszerűen lett könyvtáralapító, később könyvtárvezető. 12 Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Bp., 1996. (a továbbiakban Horváth, 1996) 43-64. p. 13 K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum első félévszázada 1887-1938. Bp., 1988. BTM (Pest-budai hírmondó 1.) (a továbbiakban Végh, 1988) 25. p.