Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Horváth J. András: A fővárosi levéltár tudományos intézménnyé válásának folyamata

lehet a levéltár már azt megelőzőleg is működött közre hatósági kiadványok megjelentetésében, ezek azonban jobbára igazgatási célúak voltak.

3 Toldy László és Gárdonyi Albert fennmaradt feljegyzései egyben kétfajta gondolkodásmód, kétfajta felfogás elvi különbségeinek tanulmányozására is módot nyújtanak az egyes történelmi korszakokhoz való viszony szempontjából. Míg Toldy nem állított fel rangsort az egyes történelmi időszakok búvárlata, s annak a levéltár által történő előmozdítása szempontjából, addig Gárdonyi igen. O ugyanis, részint a kor emberének a régebbi időszakokat előnyben részesítő irányultságánál fogva, részint személyes történészi érdeklődésének engedve, a középkor kutatásának előmozdítását tartotta elsősorban történészhez méltónak. A történeti segédtudományok jelentőségének megnövekedésével is összefüggésbe hozható ez az ekkoriban uralkodó szemlélet, amely a premodern korszakok forráskezelés, s részben forrásértékelés szempontjából is nehezebben megközelíthető dokumentációs hagyatékát tekintette csupán a tudományos érvényű vizsgálódás méltó céltárgyának. Ebben a megközelítésben tehát jobbára - hogy úgy mondjuk - „technikai jellegűek" a tudományosság értékazonosítói, amelyek a tartalmi elemekkel szemben főként formai kritériumokat helyeznek előtérbe. Jellemző dokumentuma ennek a szemléletmódnak az az 1890-ből kelt - s Gárdonyi Albert nézeteivel egybevágó - országos levéltári előterjesztés, amely a mechanikus 15 év utáni iratátvételek helyett a városegyesítés événél, 1873-nál szándékozott elkülöníteni az irattári és a levéltári funkciókat, mondván: „az 1873. év előtti anyag kezelése különös szakismereteket (nyelvi és tudományos ismereteket) követel, melyeket az újabb anyag kezelése egyáltalán nem szükségei".

6 Ezen felfogás szerint tehát a közelmúlt vizsgálatát - eltérően a mai szemlélettől - elsősorban nem politikai vagy személyi megfontolások folytán hagyhatja figyelmen kívül a történész-levéltáros, hanem mert ha erre vetemedne, nem állítaná magát a szakmai felkészültséget bizonyító speciális szakismeretek szempontjából igazi próbatétel elé, ami mintegy méltatlanná is tenné a történészi, „tudományos szerep" betöltésére. 5 Budapest főváros törvényhatóságnak alapítványi oklevelei. 1-7. kötet. Bp. 1883-1905.; Budapest főváros törvényhatósága által alkotott szabályrendeletek, szabályzatok és utasítások gyűjteménye. 1-5. rész. Budapest székesfőváros szabályrendeletei, szabályzatai és utasításai. 6-8. kötet. Bp. 1888-1906.; 1882-től fogva közreműködés a Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyveinek kiadásában. 6 BFL XXIV. 1.a. 2. doboz. Gárdonyi Albert „Szervezési javaslat"-a (1913. szeptember), 182/1890. (július 11.) OL sz.