Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

Wechsel), a Kabineti Levéltárban, illetve a külügyminisztérium már átadott anyagában is, valamint bevonták az általános katalógus és inventárium munkálataiba (AB 25, 472, 546a), amely révén a levéltár anyagának egészére, ill. a birodalom történetére vonatkozólag is hasznos információkat nyert, amelyeknek későbbi történészi pályáján is nagy hasznát vette. Levéltári foglalatoskodásai közül legmaradandóbbnak az Ungarische Akten Specialia csoportjának rendezése, ezen belül különösen a Wesselényi-féle rendi szervezkedésre vonatkozó iratok felállítása bizonyult (Fasc. 278-330). Az általa kialakított rend mind a mai napig érvényben maradt, sőt az általa letisztázott segédlet szolgál ma is kutatási segédletként (AB 431/2, ma XVII/3).

56 Szekfüre Bécsben mind a két nagy „öreg", a bécsi magyar történetírói kör szervezője és irányítója, Thallóczy Lajos, ill. hivatali főnöke, Károlyi Árpád nagy hatással volt. Az általa kezelt levéltári anyag lenyűgöző gazdagsága véglegesen az újkor kutatása felé fordította az ifjú Szekfűt, és érdeklődése középpontjába a közigazgatástörténetet, és ezen keresztül az állam történetét állította. A váltás látható jele Szekfünek Károlyi megbízásából a Történeti Szemlében megjelent cikke, amelyben az ebben a korban fellendült német, egymástól eltérő utakon haladó porosz és osztrák közigazgatástörténeti irodalom igen hasznos elemzését adta.

37 Az első világháború idejére történetírói nézetei már jórészt kialakultak. Jól mutatja ezt, hogy az 1916-ban német megrendelésre írt „A magyar állam életrajza" című munkájában már szinte az összes „szekfűizmus" tetten érhető.

38 Még a mindennapi tisztviselői munkának is megvolt a maga inspiráló hatása. Talán soha nem született volna meg a „A száműzött Rákóczi", ha nincs Ladislaus Hengelmüller, aki a Rákóczi-szabadságharcról német nyelven írt munkája kapcsán kitartóan levelezett a Haus-, Hof- und Staatsarchiv illetékes referensével, Szekfü Gyulával.

39 A Házi-, Udvari- és Állami Levéltár utolsó magyar tisztviselője a Krassó megyéből származó Vörnle János volt, aki hat évi működése során Szekfü mellett főleg az Ungarische Aktenben tevékenykedett. A Hofkammerarchiv, vagy ahogy akkoriban a magyarok nevezték: a közös pénzügyi levéltár magyarjai számára a levéltárosi élet sokkal nyugalmasabb volt, mint kollégáiké a Minoritenplatzon. Az 1848-ban új épületbe költöztetett és felál56 Gesamtinventar 1.146. 57 Szekfü Gyula: Az osztrák központi kormányszervek történetének irodalma. In: Történeti Szemle, 1912. 58 Szekfü Gyula: A magyar állam életrajza. Bp. 1988. Reprint Glatz Ferenc utószavával. 59 Glatz, 1974. 400. - Ladislaus Hengelmüller: Franz Rákóczi und sein Kampf für Ungarns Freiheit 1703-1711. I. Stuttgart und Berlin, 1913.