Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

lított anyagban nagy rendezési munkálatok nem folytak. A mindennapi kutatószolgálat és tájékoztatás ellátása vette igénybe a legtöbb időt.

60 1885-ben az új, energikus vezető megérkezése azért hozott magával változásokat. Thallóczy Lajos, aki egészen 1916-ig igazgatta a levéltárat, elrendelte az átadása óta nem takarított épület alapos takarítását, ezzel együtt az akták portalanítását.

61 A nagyszabású vállalkozás emeletenként haladva öt éven keresztül tartott. Az első évek nagyobb szabású levéltári munkálatai közül a „Münz und Bergwesen" selejtezése, a legrégibb, index nélküli Hofkammer-iratok jegyzékelése emelhető ki. Thallóczy nagy hangsúlyt helyezett a mindenfajta tudományos munka alapját jelentő, meglehetősen elhanyagolt könyvtár rendbetételére és szisztematikus gyarapítására. Ennek érdekében magyarországi kapcsolatait is igénybe vette, közvetítésével Knauz Nándor esztergomi kanonok például 250 kötetet ajándékozott a levéltárnak. Néhány fontos történeti folyóiratra is előfizetett (Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschungen, Historische Zeitschrift). A közös pénzügyi kevéltár tudományos profilja Thallóczy megérkezésével erősödött meg. Az első tudományos képzettséget nyert tisztviselő csak 1874-ben nyert felvételt a levéltárba Franz Kreyczi személyében.

62 Thallóczy a levéltárat saját tudománypolitikai törekvései szolgálatába állította. A Balkán szláv népeinek és Magyarországnak a sorsközösségét, egymásra utaltságát kívánta bizonyítani a középkori Magyarország és a Balkán kapcsolatának a feltárásával.

63 Tudományszervezői működése szinte megérkezése után megkezdődött. A levéltárban éppen gyakornokként dolgozó Moriz Faber figyelmét a középkori dalmáciai egyházi viszonyok felé fodította, aki azután a következő években több munkát publikált ebben a témakörben, például az ochridi patriarkátus megalapításáról.

64 Tudományszervezői műkö60 A Hofkammerarchiv kétségkívül kevésbé volt népszerű a kutatók között, mint a Haus-, Hof- und Staatsarchiv. 1859-1897 között, azaz közel negyven év alatt mintegy 900 kutató kereste fel személyesen vagy írásban a pénzügyi levéltárat. ÖStA FHKA HKA Archiwerhandlungcn 49/1897. A személyes kutatóforgolam viszonylag szolid volt, 189 l-ben pl. csak 28 főt tett ki (Uo. 102/1891). 61 Thallóczy levéltárosi működésének jellemzése a Finanz- und Hofkammarchiv saját irattárában őrzött korabeli levéltári jelentések és a Hofkammerarchiv irattárának egyéb darabjai alapján történik, pl. ÖStA FHKA HKA Archiwerhandlungcn 54a/1887., 117a/1888„ 8a /1890., 10 " 1891.. 140a/1892. 62 Életére Lhotsky; 1954 142., 153. 63 Glatz, 1988. 84-90.; Ress Imre: Magyarok a közös pénzügyminisztériumban. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország 1526-1918. Kiálítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében. Katalógus. Szerk. Fazekas István és Ujváry Gábor. Bp. 2001. 89-95, itt 95. 64 ÖStA FHKA HKA Archiwerhandlungcn 54a /1887., 1 17a/1888. Faber személyéről Lhotsky, 1954. 179.