Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918
kedelmi- és váltóbírósági elnök unokaöccse volt, igaz a történeti segédtudományok oktatására alapított Institut für österreichische Geschichtsforschung abszolvált hallgatója, és mint ilyen képzettségével kiemelkedett az akkor még igen vegyes, főleg jogász végzettségű tisztviselői karból. 3 Gözsy azonban csak rövid időt töltött a levéltári pályán (1860-1864), amint lehetősége nyílt, a jobb előmenetelt kínáló, az uralkodó Kabineti Irodájához tartozó Chifferndepartementhoz lépett át, ahol további húsz évig volt tevékeny. Az 1867 előtti korszak harmadik magyar családból származó levéltárosa, salamonfalvi Rátky Emil (1834-1911) a Hofkammerarchivban működött. Rátky a Vas megyei nemes család olyan ágából származott, amely a XIX. század elejétől birodalmi katonatiszti-hivatalnoki szolgálatban állt. Az 1853-as schematizmus szerint három Rátky is működött ekkor különböző udvari és állami tisztségekben. 6 Maga Rátky Emil Sziléziában született, Bécsben tanult, egész életét ott élte le, szolgálati tabellája szerint magyaail nem is tudott, németen kívül latin és görög nyelvismerettel rendelkezett, ill. valamennyire beszélt franciául és olaszul. 7 A Rátkyak a hivatalnokok azon csoportjához tartoztak, amelyekben, noha magyar származásúak voltak, a Magyarországhoz való tartozás tudata már elhalványodott. Az 1867-es kiegyezés alaposan megváltoztatta a levéltárak helyzetét. A Habsburg birodalom történetére nézve fontos forrásanyagot őrző levéltárak, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Hofkammerarchiv és a Kriegsarchiv egyaránt a közös minisztériumok felügyelete alá kerültek. Mivel a közös minisztériumokban magyar tisztviselők alkalmazása is előírás volt, várható volt, hogy előbb-utóbb a levéltárakban is megjelennek a magyar hivatalnokok. Nem véletlen, hogy a levéltárak több alkalommal is szóba kerültek a delegációk tárgyalásain. 1877-ben és 1878-ban 5 Österreichisches Staatsarchiv Haus-, Hof- und Staatsarchiv (továbbiakban ÖStA HHStA) Ministerium des Äussern Administrative Registratur (továbbiakban AdR) F 4 Karton 111. Konv. „Gözsy" számozás nélkül. 6 Közülük Franz Rátky (+1867) az uralkodó Kammerdicncrc, s mint ilyen a protokollügyek egyik irányítója volt, 1821-ben tisztként Calabriában szolgált, 1829-1833 között Karl von HcsscnDarmstadt herceg adjutánsa, ezután kerül az uralkodó szolgálatába. 1852-ben I. Miklós cár látogatását szervezi Bécsben, 1853-ban Olmützben. Talán ő Emil édesapja. Személyére: Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. 1-60. Bd. Wien, 1856-1891, itt XXV. 21. Adolf Rátky a Finanzministerium kezdő tisztviselője (Akzcssist). 1860-ban újabb családtag bukkant fel a névtárakban, Alfred, aki a rendőrminisztérium alkalmazottja. In: Allgemeines Bcamtcn-Adressbuch für die k.k. Haupt- und Residentstadt Wien. Wien 1853,4., 100. és Anhang 15. 7 ÖStA Finanz- und Hofkammerarchiv Hofkammerarchiv (továbbiakban FHKA HKA) Archivvcrhandlungen 49/1897.
