Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

FAZEKAS ISTVÁN MAGYAR LEVÉLTÁROSOK BÉCSBEN 1841-1918 Bécs jelentőségét Magyarország számára mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még egy olyan speciális szakma képviselői is jelen voltak a császárvárosban, mint a levéltárosok. Mindennek természetesen megvan a maga történeti háttere. A Habsburg birodalom központi igazgatásában a magyar tisztviselők nagyobb számban először a XVIII. században tűnnek fel.

1 A Magyar és Erdélyi Udvari Kancelláriára hivatalnokaira támaszkodva megkezdődött egy lassú előrenyomulás, megfelelő házassági politika segítségével. Egyre több birodalmi poszton bukkantak fel magyarok (Udvari Kamara, Államkancellária, külügyi képviseletek), akik a XIX. század közepére jutottak be a levéltárakba is. A bizalmasnak számító intézményekben az első magyar levéltáros Gévay Antal (1796-1845) volt, akit 1841-ben alkalmaztak az Államkancellária felügyelete alá tartozó Haus-, Hof- und Staatsarchivban. Gévay bekerülését minden bizonnyal jó társadalmi kapcsolatainak köszönhette. Fiatal korában gróf Széchényi Pál gyermekeinek tanítója volt, majd bécsi évei idején egy osztrák bárónőt, Fanni von Pasqualatit (f 1845) vett feleségül, akinek társadalmi helyét mutatja, hogy maga Alfréd Ameth (1819-1897), a levéltár későbbi igazgatója is igen melegen emlékezett meg róla emlékirataiban.

2 Sajnos Gévay számára csak rövid levéltári működés adatott meg, már 1845-ben elhunyt,

3 számos értékes kezdeményezést hagyva torzóban. Gévayhoz hasonlóan a következő magyart is elsősorban társadalmi kapcsolatai juttatták a levéltári álláshoz. Gözsy Gusztáv (1833-1885), aki az iratokban számos alkalommal a jobban kiejthető Göszy néven jelent meg, von Ranke keres1 A XVIII. századi magyar tisztviselők bécsi jelenléte egyelőre feldolgozatlan. Megállapításaim a magyar udvari kancellária 1690-1784 közötti személyzetének vizsgálata során tett megfigyeléseimen alapszanak. 2 Alfred Ameth: Aus meinem Leben. Wien 1893. I. 152. 3 A levéltárosok pályájának legfontosabb életrajzi adatait a Függelék tartalmazza. 4 Gözsy talán a győri születésű Franz Gözsy fia, vagy rokona, aki 1820-ban iratkozott be a bécsi egyetem orvosi fakultására. Vö. Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I. 1790-1850. Budapest-Szeged 1994, 94. (1755. sz.)