Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

zatokon való közlekedés semmiképpen sem illik női alkalmazottakhoz, a nőknek kivételes kedvezményekben való részesítése pedig sértené a hivatal érdekeit, s a tisztviselők körében méltó elégedetlenséget kelthetne. Minthogy a MOL-ban a tisztviselők rendszerint nem nyilvános termekben - mint például a pénzintézeteknél, távírdánál stb. - hanem külön szobákban, félreeső raktárakban dolgoznak, nők alkalmazása „a közerkölcs szempontjából is aggályosnak mutatkozik" s „ha a nők a MOL-ban gyakornokká vagy levéltári tisztekké kineveztetnének, méltányossági szempontból nem volnának elzárhatók magasabb, sőt vezető állásokra való előléptetésről sem, ami a túlnyomólag mégis férfiakból álló hivatalnoki testületben visszás helyzetet idézne elő."

7 1930-ban Csánki arról panaszkodott egy Klebelsberghez írt levelében, hogy a jogászok „kihaltak" (más levéltárakkal ellentétben) a MOL-ból. A húszas évek végétől a bölcsészeti doktorátus lett a fő követelmény a tudományos képzettségű levéltárosokkal szemben. Csánki „íróasztal hagyatékában" maradt meg - talán nem véletlenül - a Klebelsberg Levéltári Iskola alapítólevelének 1930-as tervezete.

77 Funkcióit kihasználva, az Országos Levéltárat kiemelte addigi alárendelt pozíciójából, és kiváltságos helyzetű tudományos intézetté tette. Csánki munkaprogramjából (bár ez egy külön tanulmány témája lehetne) hiányzott - már csak terhes elfoglaltságai miatt is - az egész magyar levéltárügy országos rendezése, pedig azt számos vidéki levéltár pusztulással fenyegető állapota égetően szükségessé tette volna. Igaz, hogy kollégáit, főként a számára kellemetlenkedőket, mint például az ellenlábas Komáromyt, Tagányit hosszú időre is kiküldte a vármegyei levéltárak alapos felülvizsgálatára.

78 A belső szakmai levéltári munkát illetően elfogadta Tagányi Bécsig kiható agitációját a proveniencia elvének érvényre juttatásáért, miszerint a levéltári anyag felbomlott rendjét lehetőség szerint helyre kell állítani. A Mohács utáni gyűjtemények korábban kiemelt darabjait eredeti helyükre visszarakatta. Élete második felében az alkotó- és szervezőmunkában (adminisztratív teendőkben) lelte gyönyörűségét. Klebelsberg mellett a mindennapi élet apró-cseprő hivatali gondjainak intézése, a Történelmi Társulaton belül az erők 76 MOL Y 1. 1273/1913. OL., 1632/1913. OL.; MOL K 148. 521. es. 19. tétel. 4122/1914. BM. Ein. (1918-ban már volt egy napidíjas gépírónő a MOL-ban.) 77 Maximum 20 fő részérc - jogot, teológiát, illetve filozófiai fakultást végzetteknek - szervezte egyéves időtartamban, előadások formájában a MOL-ban és a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen, 1600 pengő tandíjjal. (MOL K 726-1932-1044) 78 Korábban ő maga tett ilyen utakat: például 1895-ben Bars vármegye kérelmére az újbányái levéltár felülvizsgálatát a helyszínen tanulmányozta, jelentést is készített. Lásd Dóka Klára - Müller Veronika - Réji Oszkó Magdolna: A magyar levéltártörténet kronológiája. Bp., 2000, 188.