Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

egyensúlyban tartása, a részletmunka és az óvatos körültekintés volt a feladata. Csánki a „céltudatos szaktudós, aki egy nagy tudományos feladat (részleges) meg­oldásával futott be, s ért el - polgári származása ellenére - XX. század elején szin­te szédületes karriert." 80 Mindent elért, amit elérhetett. Az egyik legnagyobb magyar levéltári vezető emlékét a Bécsi kapu téri épület főbejáratának mindkét ol­dalán látható márványtáblák feliratai őrzik. 79 Csánkinak kellett mindenre odafigyelnie, mindent összehangolnia, és ő emelt szót, ha a munka ütemét a szükségesnél gyorsabbnak tartotta. Klebelsberg - utóda Hóman Bálint szemrehányása szerint - nem egyszer átlépte a napi realitások határait. Klebelsberg folyton dolgozó, eszméket, ötleteket ezrével termelő agyának ereje áttörte az aktuális helyzetek szük korlátait. Törek­véseinek azonban határt szabtak a rideg financiális szempontok. Az ő időszakában például az állami költségvetésből a kultusztárca már 10% fölötti aránnyal részesült, s a Bethlen mi­niszterelnökkel tartott kiváló kapcsolatának is köszönhetően a minisztériumok közül a Vallás- és Közoktatási Minisztérium kapta a legnagyobb támogatást. Többen az ország teherviselő képes­ségének felesleges próbára tételével - pazarlással - vádolták. Igen jellemző rá Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök tréfás megjegyzése: „Klcbelsbergben csak azt kifogásoljuk, hogy kultúrpolitikus, és nem agrárvezér". 80 Ember Győző: Csánki Dezső emlékezete. In: Békési Élet, 9. (1974) 197.

Next

/
Thumbnails
Contents