Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

Az új épület 234 helyiségéből 1920-ban még csak 8 alagsori és egy földszinti helyiség került a levéltárhasználatába. 1918-ban ugyanis az elkészült épületbe különböző hivatalok, főként a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozók költöztek be. 1921. december 11-én Klebersberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter az 1922/23. évi költségvetésből 8, 5 milliós póthitelt kért, de a Pénzügyminisztérium csak 5, 5 milliót támogatott. A december 24-i minisztertanácsban mégis a kért 8,5 milliót fogadták el. Később is számíthattak a miniszter gyors és hathatós, anyagi akadályokat nem ismerő intézkedéseire. Tehát ő intézkedett, hogy a palota befejezéséhez szükséges anyagiak rendelkezésre álljanak, s a Honvédelmi Minisztérium kivételével (1945-ig társbérlők voltak: a III—IV. emelet a Hadilevéltáré volt) a hivatalok kiköltözzenek. Saját kezdeményezésére, pénzügyi intézkedések legváltozatosabb megoldásait alkalmazta a Levéltár belső díszítésének megvalósulása érdekében is: Dudits Andor falképei, amelyek úgy követik nyomon a magyar történelmet és az írásbeliség fejlődését, mint egy gondosan megrajzolt képregény, a Róth Miksa-ólomüvegek, a Jungfer-lakatosmunkák, a szecessziós kárpitok, a Zsolnay-majolikák stb., a túlzó, didaktikus pompa megnyilvánulásai voltak. Ez volt a magyarországi historizáló építészet utolsó nagy neoromán stílusú eklektikus palotáinak egyike, s Peez Samu utolsó alkotása.

37 1923. október 13-tól, Csánki főigazgatósága idején - Herzog József, Baranyai Béla és Dőry Ferenc irányításával - a levéltár áttelepült a mai négyemeletes, U alakú központi palotájába addigi helyéről: a budai klarissza apácák raktárrá átalakított, több emeletre felosztott templomából. Ott „csak zselléreskedett és lassú sorvadás lett volna a sorsa, ha félévszázados sóvárgás után végre nem kap a levéltári szükségleteknek megfelelően megszerkesztett saját palotát." Csánki ezt tisztán látta és példátlan eréllyel keresztülvitte, hogy még a nagy háború előtt felépítsék az új hajlékot. Nem elégedett meg a virágzás külső előfeltételeinek megteremésével, intézményébe pezsgő belső életet is tudott lehelni.

58 1923-ban jelent meg Csánki szerkesztésében a Levéltári Közlemények első száma. Az új folyóirat részben a Századok tehermentesítését és a korábban megszűnt 57 P. Szigetváry Éva: Budapest. Magyar Országos Levéltár. (Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 698), Bp., 2001. passim 58 Dr. Klcbersbcrg Kuno vallás-és közoktatási miniszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke előszava. In: Csánki Emlékkönyv (Dr. Csánki Dezsőnek Az Országos Levéltár főigazgatójának és a Magyar Történelmi Társaság alelnökének. Az Országos Levéltár új épületének elkészülte alkalmából Emlékül felajánlja a Magyar Történelmi Társulat). Bp., 1924. passim, Csánki Dezső ünneplése: „Társulati első alclnökségc 15. évfordulója az OL új épületének elkészülte és az államtitkári cím elnyerése alkalmából.". SZ 58. (1924) 841-842.