Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

Történelmi Tár pótlását is szolgálta. Szellemisége, „levéltári és elsősorban adatközlő jellege" miatt is tükrözte Csánki konzervatívnak mondható beállítottságát. A költözést megelőző és követő években a levéltári kutatás úgyszólván szünetelt. 1926-1933 között a kutatók száma 120-ról 228-ra nőtt, közülük a doktori értekezéshez készülő bölcsészkari hallgatók száma megháromszorozódott (17 főről 53-ra gyarapodott). Az ún. hivatásos családtörténetírók egyenesen háttérbe szorultak (452 főről 2-3-ra). Mivel 1923 után a nemességi ügyek intézése is újraindult, a kutatók többsége nem tudományos, hanem családtörténeti, leszármazási, nemességkutatási, vagyoni, örökségi, jogi ügyekkel foglalkozott.

39 Csánki, az utódok által terjesztett mende-mondák (ezekből számtalant őriz máig az idősebb kollégák nem mindig megbízható emlékezete) szerint a leendő kutatókat „levizsgáztatta", illetve ha belépett a levéltári kutatóterembe, akkor a jelenlévőknek fel kellett állnia. 1919. október 22-én Csánkit az MTA II. (Bölcseleti, társadalom és történeti tudomány) osztálya elnökévé választották (ezt 1922-ben, 1925-ben, 1928-ban is megerősítették).

60 1925. május 7-én az 41-ből 39 szavazattal az MTA igazgatósági tagja,

61 majd az MTA másodelnöke is lett. Ekkor „eljött a régi sérelmeket feledtető hivatali elismerések sorozata is."

62 Valóságos „álláshalmozó"

63 vált belőle, né59 Szabó István: Az Országos Levéltár kutatói az utóbbi nyolc év alatt. In: LK, 1933., 313-318. passim 60 „Az első világháborút követő új helyzetben az Osztály valósággal megbénult. Csánki elnöksége alatt nehezen, igen ritkán jöttek össze a 'régi gárda' exponensei, s akkor is jelentéktelen, adminisztratív kérdésekkel foglalkoztak, nem lévén átfogó elképzelésük a történettudomány teendőiről az új helyzetben". Pach Zsigmond Pál: Az MTA másfél évszázada. 1825-1975. Bp., 1975. 322. 61 Akadémiai Értesítő 36. (1925) 97. 62 Például: 1916. december 30-án (2046/1917. BM. Ein.; MOL K 20-1917-8.) országos főlevéltárnok, min. tan. cím és jelleg, Lipót-rend (II. o.) lovagkeresztje (csillaggal) kitüntetettje IV. Károly koronázása körüli munkásságáért, a hitlevél szerkesztésében való közreműködéséért. MOL K 20 (Királyi Személye körüli Minisztérium) 52/Eln./1916. stb. 63 A felsőházi tagságra való jelölésnél a Országos Magyar Gyüjteményegyetcm tanácsülésén a 21 tagtól 16 szavazatot kapott, míg ugyanakkor Hóman Bálintot 2 szavazattal póttaggá választották. Nyugdíjazásáig, 1932. október l-ig a Felsőház Közoktatásügyi Bizottságának tagja volt. Ezen kívül Országos Magyar Gyűjtemény egyetem tanácsának tagja, 1931-ben ügyvezető alelnöke, az MTA igazgatótanácsának tagja, osztályelnökc (II. osztály), 1922-től MTA Archeológiai Bizottságának tagja, majd elnöke, 1927-től Füzesgyarmat díszpolgára. Az Ösztöndíjtanács (a külföldi kollégiumok és kollégisták kiküldetését bizonyos autonómiával irányító testület) tagja, Szerzői Jogi Szakértő Bizottság tagja, a debreceni Tisza István Tudományos Bizottság tagja, 1929-től Magyar Protestáns Irodalmi Társaság szakosztályának tiszteletbeli tagja, a Lengyel Tudományos Akadémia külföldi rendes tagja. 1929-ben Corvin-koszorú tulajdonosa lett (annak alapításakor).