Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai
nem. De nem zárható ki, sőt bizonyosra vehető, hogy az elutasításban közrejátszott Sima Lászlónak az 1918/1919-es forradalmak idején a város vezetésében betöltött szerepe. 41 Hogy milyen viszonyok fogadták az új levéltárnokot, dr. Jobban Ferenc Józsefet, arról szemléletes képet kaphatunk az Alföldi Újság 1927 augusztusában megjelent tudósításából: „A városháza egyik nagy pincehelyiségében elképzelhetetlen összevisszaságban hever milliónyi levél, irat könyv és nyomtatvány: Szentes város egész múltja. Csigalépcső vezet le a helyiségbe, de alsó részét egészen eltorlaszolják a fölhalmozott papírcsomagok. Penész-szag üti meg az ember orrát, ha belép ebbe a pincehelyiségbe, amely olyan, mint egy katakomba. A vakolat omladozik a falakról, penész borítja a földet és a dohos levegőben piszkosan, porosan málladoznak az iratok ezernyi csomói. Az újonnan megválasztott levéltárnok, dr. Jobban Ferenc József most akar hozzáfogni a levéltár rendezéséhez. De talán Kolombus Kristóf sem vállalkozott nagyobb feladatra, mikor a fűszeres Indiát kereste, mint az új levéltárnok, aki itt rendet szeretne teremteni. Leírhatatlan rendetlenség mindenütt és por meg penész. A levéltárba évek óta boldog-boldogtalan bejárhatott, mindent össze-vissza kutathatott, összehányhatott vagy elvihetett. A levéltárnok azt se tudta, hol hogyan kezdjen az idegölő munkához. Nincs hely, ahová félre lehetne tenni a rendezésre kerülő iratanyagot. Minden zsúfolva van szétszórt könyvekkel, aktákkal. És a falakat vastagon lepik el a pókhálók... 40 Sima László Szentes város története II. kötetének kéziratát 1913-ban adta át a város akkori vezetésének; megjelentetésére a háború, majd az azt követő események miatt nem kerülhetett sor. A kiadás és a várostörténet további korszakaszainak megírattatása 1924-ben került a képviselő-testület elé. A testület - döntően Cicatricis Lajos ny. főispán nyomására - csak a második kötet kéziratának megvásárlását és levéltárba adását fogadta cl, de a megjelentetését és Sima László megbízását a munka folytatására elvetette. 41 Sima László politikai pályafutása előbb a helyi függetlenségi és 48-as körökhöz kapcsolódott. Az őszirózsás forradalom időszakában csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. 1918. november l-jén beválasztották a Szentesi Nemzeti Tanács ideiglenes végrehajtó-bizottságába, majd a Néptanácsba. 1919. március 23-tól a helyi Munkástanács végrehajtó szerveként működő háromtagú direktórium elnöke, a közigazgatási kérdések és a városi pénzügyek intézője. A Tanácsköztársaság megdöntését követően hónapokon át bujkált, végül 1919 decemberében letartóztatták, és a szegcdi Csíllagbörtönbc zárták. Amnesztiával szabadult 1921 augusztusában. A két világháború között újságíró és lapszerkesztő, mindvégig álnéven. Rehabilitációjára 1944/45-tőI került sor: a Szociáldemokrata Párt által kiadott Szentesi Lap főszerkesztője, majd városi főszámvevő, később gazdasági és pénzügyi tanácsnok, egyben helyettes polgármester. A helyi közigazgatásban végzett munkái közül kiemelkedő jelentőségű a tanyai közigazgatás és Szentes hároméves tervének kidolgozása.
