Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai

A levéltár rendezéséhez most fognak hozzá, de milyen sikerrel, az a jövő titka. A levéltárnokon kívül még legalább három-négy alkalmazottnak kellene igen nagy kedvvel és szorgalommal dolgoznia, hogy egyelőre legalább szemre rend legyen a városi levéltárban, ahol a város egész múltjáról tanúskodó adatok hevernek tetszhalottként, feltámadásukat várva." Jobban Ferenc József, akit 1929-ben megerősítettek levéltárnoki állásában, igyekezett rendet teremteni, de nem sok eredménnyel. 1941 -ben bekövetkezett halálát követően az Országos Levéltár vizsgálatot folytatott Csongrád megye levéltáraiban, köztük a szentesi városi levéltárban. Ennek eredményéről az MOL főigazgatója szűkszavúan csak ennyit jegyzett meg: „Szentes megyei város levéltárának anyaga pincehelyiségben van elhelyezve, teljes rendetlenségben." Az iratok megóvása érdekében intézkedésre szólították fel a megye alispánját, aki 1943. január végén jelentette, hogy az iratanyag rendezése folyamatban van, azonban „ezen rendezésnek akadályául szolgál az, hogy a már rendezett anyagot térhiány folytán elhelyezni nem lehetséges." A szóban forgó rendezést már Hargittai Andor

2 végezte, akit 1942 májusában választottak levéltárnokká. A háborús események miatt azonban munkája hamarosan elakadt, amennyiben őt bízták meg a városi Közellátási Hivatal vezetésével, mely tisztséget 1947. október közepéig viselte. 1950 közepéig irodakezelőként ő látta el a levéltárnoki teendőket is. AII. világháború idején a városi levéltárat károsodás nem érte. A legtöbb gondot továbbra is az elhelyezés szűkös volta jelentette. Egy 1947 decemberében kelt jelentésből kitűnik, hogy az iratanyagot változatlanul a városháza egyik földszinti szobájában (115 légköbméter), illetve két alagsori helyiségben (115 és 391 légköbméter) tárolták. „Mindhárom helyiségben az anyag túlzsúfolt és az alagsorban a földön is van elhelyezve anyag, mely a megrothadás veszélyének van kitéve." olvasható a jelentésben. A földszinti szoba biztonsági szempontból megfelelő volt, ezzel szemben az „alagsori helyiségek nedvesek, padlón, falon salétromos vastagon, s az állványokon elhelyezett anyag is - miután nem szellőztetnek - nyirkos." Az Országos Levéltár főigazgatója által kért jelentés utolsó pontja az iránt érdeklődött, hogy van-e hajlandóság a városban arra, hogy levéltárának megfelelő elhelyezést és kezelést biztosítson, vagy inkább átadná azt valamely közhatósági (például vármegyei) levéltárnak. Erre nézve az alábbi határozott válasz született: „Mivel a levéltár elhelyezése biztosítva van, sőt meg van a lehetőség a levéltári he42 Hargittai Andor ( 1907—?) hivatali pályáját városi adótisztként kezdte, 1942-1950 között a városi levéltár kezelője. 1950 augusztusában rendelkezési állományba helyezték, majd kényszernyugdíjazták. További sorsáról nem tudunk.