Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai
ségről, mely legtöbb esetben valami kisebb üzlet magazinjának lenne jó, de nem levéltárnak. Olyan célra, hogy abban a városnak vagyont érő, sőt némely esetben meg sem fizethető okmányait őrizzék, erre már régen, sőt soha nem volt alkalmas. Ha ma véletlenül tűz üt ki, ami a rengeteg papír összehalmozódása által könnyen megeshet, nincs oly tűzoltóság, mely egyetlen egy okmányt meg nem tudna menteni..." - írta az Alföldi Ellenzék. Az új városháza 1912-re felépült. Ebben a levéltár egy földszinti szobát és két pincehelyiséget kapott, melyeket csigalépcső kötött össze. Az új helyiségek immár rendelkezésre álltak, a levéltár régen tervezett kialakítására mégsem kerülhetett sor. A közbejött háborús évek nem kedveztek az átgondolt, szakszerű telepítési munkának. Az már csak ráadásnak számított, hogy az 1919. évi román megszállás idején a levéltárat is feldúlták. Sarkadi Nagy Mihály levéltárnok, aki ez időben már gyakran betegeskedett, képtelen volt egyedül helyreállítani a rendet. Csak növelte a káoszt, hogy Sarkadi 1922 decemberében bekövetkezett halála után több mint négy éven át nem töltötték be a levéltárnoki állást. Erre majd csak 1927 tavaszán került sor, amikor dr. Jobban Ferenc Józsefet 2 * választották meg levéltárnokká. A választás kapcsán említést érdemel, hogy a pályázók között volt Sima László 39 , aki Szentes város első monográfusaként a levéltári anyag egyik legkiválóbb ismerőjének számított, és akinek a levéltárnoki állás történetírói munkásságának folytatását is jelenthette volna. Pályázatának elutasítását a képviselő-testület a megfelelő szakmai képesítés hiányával indokolta. Tény, hogy a korábbi szentesi levéltárnokok többsége jogi végzettséggel rendelkezett, de nem mindegyik. Voltak köztük olyanok, akik korábban kisebb-nagyobb városi tisztet már betöltöttek, s csak gyakorlatban szerzett közigazgatási tapasztalattokkal rendelkeztek. Tény az is, hogy a várostörténet megírását és megjelentetését, az első világháborút megelőző korszak városi vezetése támogatta, az 1920-as évekbeli tisztikarok - elsősorban anyagiak hiányára hivatkozva - gyakorlatilag 38 Dr. Jobban Ferenc József (1892-1941) tanulmányait Budapesten és Kecskeméten végezte, 1926- ban doktorált Szegeden. A hivatali pályafutását 1925-ben a város jogügyi osztályán kezdte. 1927- ben levél tárnokká választották, emellett 1929-től anyakönyvvezető helyettes. Tisztségeit haláláig viselte. 39 Sima László (1884-1952) Szentesen, majd Kaposvárott folytatott középiskolai tanulmányait Nagykőrösön fejezte be. Újságíró, lapszerkesztő Budapesten, 1906-tól Szentesen. 1907-ben lépett városi szolgálatba: gyámpénztári könyvelő, később főszámvevő. Történeti munkái közül a legjelentősebb a Szentes város története (Kezdetektől 1836-ig) 1. kötet. Szentes, 1914. 548 p. és Szentes rendezett tanácsú város története (1837-1849) 2. kötet. Szentes, é.n. 202 p. (Kézirat Levéltári kézirattár 3585. leltári sz. a.). Életútjára lásd.: Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Sima Ferenc és Sima László. Szerk.: Kruzslicz Pál, Szentes, 1984. 31 p.
