Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai

okmányok kivétele a Tanács valamely megbízott tagja s Aigner Imre levéltárnok közbejöttével eszközlendő, a kulcsok minden egyes esetben kettős pecsét alá elzáratván." A vizsgálat végeztével Aignert elbocsátották állásából, a főispán pedig utasította a tanácsot, hogy gondoskodjék a levéltár biztonságos kezeléséről. Ennek érdekében intézkedés történt a függetlenített levéltárnoki állás visszaállításáról. A botránynak tudható be, hogy a többszöri hirdetés ellenére az állásra egyetlen pályázó sem jelentkezett. A levéltár 1868 elejéig felelős őr nélkül maradt. 1867 végén Szentes visszanyerte rendezett tanácsú jogállását. A következő év februárjában megtartott általános tisztújításon Magyar József

] nyerte el a harmadik jegyzőséggel egybekötött levéltárnoki állást. Magyar hivatalának elfoglalása előtt kérvényezte a kettős tisztség szétválasztását. A közgyűlés teljesítette a kérést, ezáltal a levéltárnoki állás ismét - immár tartósan - függetlenítetté vált. A levéltárral kapcsolatban a következő lényeges határozat született: „Miután annak (azaz a levéltárnak) általános átvétele az eddig tapasztalt hiányos kezelés miatt célra nem vezethet, s egyedül csak részletes, körültekintő megvizsgálással kapcsolatos rendezés útján sikerülend az átadást a felelős új levéltárnok kezére eszközölni; ennélfogva a fontosabb irományok, milyenek különösen az úrbéri váltság, a legelő kiosztás, határ- és birtokviszonyokra vonatkozó okiratok, térképek, könyvek, számadások, városi magánszerződések és végrendeletek tárgyában részletes átvétel, illetőleg az új levéltárnok kezére átadás szükségesnek találtatván; ennek foganatba vételére polgármester úr, mint elnök a megbízott képviselő tagokkal kiküldetik, mely küldöttség tagjainak feladata leend naponta felváltva egyenként a levéltár megvizsgálása és átszámolása alkalmával jelen lenni." A bizottság március végén jelentést tett, melyből kitűnt, hogy az 1865-1867 között keletkezett iratok leltározatlanul, lepecsételt csomókban hevernek, s számos hivatal évek óta nem adta levéltárba iratait. Ezek pótlása Magyar József első feladatai közé tartozott. Említést érdemel, hogy 1869 végén a városi levéltárat a törvényszéki épületben helyezték el, ahol a volt börtönhelyiséget alkalmassá tették az iratok tárolására. 31 Magyar József (1826-1913). Eredetileg iparos pályára készült. Algimnáziumot végzett, dc folyamatosan képezte magát. 1859-1867 között városi írnok és iktató, 1868 februárjától 1872 májusáig levéltárnok, 1872-től 1911-ig, nyugalomba vonulásáig pénzügyi, majd jogügyi tanácsnok, egyben polgármester-helyettes.